„Növelni kell a filozófia ismertségét és tekintélyét" - nyilatkozta bő egy évvel ezelőtti beiktatásakor dr. Boros János a Filozófiai Kutatóintézet új igazgatójaként, ám szándéka - legalábbis az első cél tekintetében - egyelőre csak azáltal valósulhatott meg, hogy munkatársai közül többeket kirúgott, szakmailag alkalmatlannak nyilvánított, és anyagi visszaéléssel gyanúsított meg. A pécsi egyetem tanára főleg az MTA jelenlegi elnökének, Pálinkás Józsefnek köszönheti pozícióját, az intézet igazgatói székéért vívott küzdelemben ugyanis sem az intézet munkatársi köre, sem az eseti szakmai bizottság nem támogatta. Az első Orbán-kormány oktatási minisztere a szakma feje fölött átnyúlva, a korábbi szokásjogot félretolva nevezte ki. Boros azonnal munkához látott: pályázatot írt ki riválisa, Gábor György vallásfilozófus, egyetemi tanár igazgatóhelyettesi posztjára. Mikor a szerinte „sportállásokban" időző tudományos főmunkatársak után Tamás Gáspár Miklós is lapátra került, az akadémiai értelmiség tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdett. Rövid időn belül csaknem ezer név sorjázott a petíció alatt, köztük a filozófus akadémiai doktorok többsége.
„A tudományos kutatói követelményrendszer pontosan meghatározza, hogy egy kutatónak milyen munkát kell végeznie, és ez hogyan mérhető. Az intézet munkatársainak több mint fele ezt nem teljesítette: öt olyan személynek nem volt doktori fokozata, akik közül többen harminc éve alkalmazottaink, négyen elmúltak ötvenévesek, jó néhánynak nem volt nyelvvizsgája sem" - mondta el lapunk megkeresésére Boros János, hozzátéve, hogy sokan azzal a szabadságukkal is visszaéltek, hogy nem kellett naponta bejárniuk a munkahelyükre. A felmentéseknek tehát már régen meg kellett volna történniük az intézményvezető szerint.
A kutatóintézetben zajló rendrakással párhuzamosan már a kormányváltás utáni hónapokban gyorsított eljárások indultak a szocialista éra alatt kiutalt pályázati pénzek ügyében, és hallani lehetett, hogy a liberális filozófusok pályamunkái is terítékre kerülnek. Az ezen a szakmai területen évek alatt megforduló több száz pályázatból végül összesen kettő szúrt szemet a vizsgálódóknak, melyekkel kapcsolatban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, valamint jelentős értékben elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a napokban. Az ügy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által az intézetnek három- éves időtávra átutalt hetvenmillió forintról szól, és a kifogás szerint a kutatóközpont külső - az intézet vezetőinek családtagjaihoz köthető - cégeket is bevont a vállalt vallásfilozófiai tanulmányok elkészítésébe.
2011. 01. 14. (XV/2)
