Orbán Viktor tagadhatatlanul katalizál – először fülkeforradalommal egybekötött választást, másodszor nemzeti együttműködést, aztán nyugdíjrendszer-államosítást és multiadóztatást, negyedszer sajtószabadságot, végül pedig Európai Uniót. Katalizátori szerepét senki nem vitathatja, hiszen a szó elsődleges jelentése alapján valóban gyorsította a folyamatokat, minden területen. Az már más lapra tartozik, hogy hova futnak ki ezek a folyamatok. Ugyanis sajnálatos módon Orbán szintén a gyurcsányi utat látszik járni, kommunikációban és cselekvésben egyaránt. Ahogy egykori szocialista elődjénél, úgy a jelenlegi miniszterelnök esetében is azt mondogatja a párt – egyelőre valószínűleg meggyőződésből –, hogy a termék jó, csak a kommunikáció sántít.
Akad azonban egy ennél lényegibb hasonlóság: a rátakarás technikájának alkalmazása. Magyarán, ha a kormányzat bejelent valamit, ami vagy nem indul el, vagy nem a kívánt eredményt hozza, akkor nyomban jön egy újabb hangzatos program. Gyurcsánynál például volt 100 lépés, majd lett 48 pontos program, Orbán pedig már túl van a második gazdasági akcióterven, bekurblizta a gazdaság motorját, az Új Széchenyi Tervet, és mindjárt bekopog a konvergenciaprogram is, különböző közellátó rendszerek reformjával karöltve.
Csak lyuktömés
Az tagadhatatlan, hogy az államkasszába dől a pénz: 2011-ben az állam nem utalja át a magánnyugdíj-pénztári számlákra az évente 360 milliárd forintra rúgó járulékrészt, 161 milliárdot fizet különadó formájában a távközlési és az energiaszektor, valamint a kereskedelmi láncok sora, illetve itt van a magánnyugdíjpénztárak mintegy 3000 milliárdos vagyona, amiből a visszalépők a várakozások szerint legalább 2500 milliárdot visszapumpálnak az állami nyugdíjrendszerbe. Ennek ellenére a Commerzbank elemzése szerint komoly kérdés, hogy az Európai Bizottság a 2011-es költségvetést a maastrichti kritériumok teljesüléseként értékeli-e, ugyanis a pénzintézet szerint hiába teljesül a hiánycél, ha a kormány egyszeri, gyakorlatilag rekvirált pénzekkel tömi be a lyukakat. Hogy hogyan tovább magyar gazdaság, illetve miképp alakul az unió és Magyarország viszonya, az gyakorlatilag jövő tavaszra dől el. Az új uniós szabályozás értelmében ugyanis 26 tagállamot – köztük hazánkat – egyfajta pénzügyi felügyelet, azaz szigorúbb ellenőrzés alá („európai szemeszter”) veszi az Európai Bizottság.
2011. 01. 21. (XV/3)
