Nemrég napvilágot látott a hír, miszerint önkormányzati szinten is erős ellenállást váltott ki a közoktatási törvénytervezet. Az index.hu arról számolt be, hogy – a gyakorlatilag fideszes polgármesterekből álló – Megyei Jogú Városok Szövetségének álláspontja szerint az oktatásügyi koncepció számos pontja szakmai és gazdaságossági szempontokból egyaránt elfogadhatatlan. A hírportál az MJVSZ állásfoglalását is idézte, mely szerint a közoktatási törvénytervezet esetében „a kerettörvény szó helyett az általánosításokon alapuló esszé elnevezés használata lenne indokolt”. Az állásfoglalás elsősorban financiális oldalról kérdőjelezi meg a tervezetet, amelyhez az – elsődleges iskolafenntartónak számító – önkormányzatok vezetői szerint több száz milliárdos költségvetési hozzájárulásra volna szükség. Nem látják forrását például a több óvoda, alsó tagozat indításának, a nulladik évfolyamok bevezetésének, az ingyenes tankönyvellátásnak, a nagyszámú pedagógiai szakértő foglalkoztatásának, de az érettségi plusztantárgy vagy a kötelező karitatív diákmunka biztosításának sem. A megyei jogú városok ugyanakkor több ponton támogatják a KDNP-s javaslatot.
Az index.hu híradását követően Kósa Lajos, az MJVSZ elnöke hétfőn az MTI-nek úgy nyilatkozott: ők csak a közoktatási törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeiket küldték vissza a szaktárcának, hivatalos állásfoglalását később alakítja majd ki a szövetség.
Régóta ismert, hogy Pokorni Zoltán, a parlament oktatásügyi bizottságának elnöke nem ért egyet a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár számos elképzelésével. Pokorni álláspontja mögé pártja is több ízben felsorakozott, ennek ellenére a felsőoktatási törvényjavaslat a négyhetes „társadalmi egyeztetés” után még elfogadhatatlanabb lett, legalábbis a HÖOK álláspontja szerint. Bár az utóbbi fél évben számtalan hír felröppent Hoffmann Rózsa menesztésével kapcsolatban, lapunk úgy tudja, annyi bizonyosra vehető, hogy az oktatásügy továbbra is kereszténydemokrata kézben marad.
Az egyik vidéki képviselőtestület fideszes oktatásügyi szakértője kérdésünkre csak annyit mondott a közoktatási koncepcióról: „ez a húszéves terveink szétzúzása”. Képviselőtársa szerint egyértelmű a koncepcionális különbség a két kormányzó párt között, s a koalíciós alku, azaz az oktatásügy átengedésének hátterében az áll, hogy a Fidesz az első ciklusban nem akart a témával komolyabban foglalkozni. Hoffmann Rózsa elképzeléseit a fideszesek nagyon túlhaladottnak tartják, s alanyunk szerint az elsődleges feladat az államtitkár rendkívüli ambícióinak a visszafogása lesz. Más fideszes oktatáspolitikusok úgy vélekedtek: az oktatásügyi vita nem a KDNP és a Fidesz között, hanem a gyökeres és a részleges átalakítás hívei között zajlik. A megkérdezettek szerint az önkormányzatok leginkább attól félnek, hogy a kereszténydemokrata átalakítás tetemes pluszköltségeit nekik kell fedezniük – hacsak villámgyorsan nem kerül egyházi kézbe az egész magyar közoktatás; ez a folyamat már több helyen előrehaladott állapotban tart.
A szakszervezetek közül a jobboldali kötődésű Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete volt az, amely részletes nyilatkozatban, szakmailag véleményezte a közoktatási törvénytervezetet. A PDSZ elnöke úgy nyilatkozott: a szervezet azt követeli a törvényalkotóktól, hogy március végéig hosszabbítsák meg a közoktatási és a pedagógus életpálya modellről szóló törvények koncepciójának szakmai vitáját, miután a kormányzat úgyis csak az őszi parlamenti ülésszakon kíván azokról tárgyalni. Mint ismeretes, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium november elején tette közzé az új felsőoktatási, december elején pedig a közoktatási és a pedagógus életpálya modellről szóló törvénykoncepcióját, s az egyeztetés határidejéül december 31-ikét jelölte meg.
2011. 01. 14. (XV/2)
