„Majdnem leestem a székről. Bár ne mentem volna el!" - panaszolta a Heteknek a gazdasági élet egy meghatározó prominense, hogy milyen érzés volt végighallgatni Orbán Viktor beszédét Széll Kálmánról, a századelő konzervatív miniszterelnökéről elnevezett alapítvány konferenciáján, a Millenárison. Pedig a rendezvényen válogatott, nagy többségben jobboldali elkötelezettségű értelmiségiek voltak jelen. Külön érdekesség, hogy az üzletemberek mellett a Fidesz holdudvarához tartozó színészek, zenészek és más humán értelmiségiek is meghívót kaptak a II. gazdasági akcióterv bemutatójára.
Orbán Viktor folytatta ugyanis a korábbi „népvédő" retorikáját, miszerint az átlagemberektől már nem lehet többet „lehúzni", hisz a Bajnai-kormány ideje alatt egyhavi nyugdíjat vettek el az idősektől, ugyanennyi járandóságot a közalkalmazottaktól, sőt, a nyugdíjkorhatárt is jelentősen emelték. Ahhoz viszont, hogy tartani lehessen a pénzügyi világ elvárásait (idei 3,8 százalékos, jövő évi 3 százalék alatti államháztartási hiány) válságadókat kell kivetni. Mivel nem lenne igazságos újra megterhelni az adófizetőket, ezért távközlési és telekommunikációs cégeknek évi 61 milliárd forintot kell befizetniük a költségvetésbe, míg az energiaszektornak 70 milliárdot három éven keresztül. A kereskedelmi láncoknak szintén három éven keresztül kell évi 30 milliárddal szanálniuk. Emellett november 1-jétől 2011. december 31-ig felfüggesztik a magánnyugdíj-rendszerbe jelenleg havonta 30 milliárd forint értékben folyósított összeg átutalását is.
A konzervatív, piacbarát közgazdászok egyébként már évek óta kongatták a vészharangot a gazdasági életet körbevevő „hangulat" miatt. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy Magyarországon kialakult egy „járulékvadász" üzleti modell, ahol nem valódi értékteremtés a cél, hanem csak a már meglevő értékek újraelosztása. A magyar vállalkozók és milliárdosok egy része például azért népszerűtlen, mert nem szisztematikus munkával, kreativitással, hanem állami kapcsolatok kiaknázásával, korrupcióval vagy félig legális üzletekkel szerezték a vagyonukat. Sajnos ez oda vezet, hogy sokszor a valóban kreatív emberek inkább azt érzik: tehetségükkel külföldön képesek korrekt körülmények között érvényesülni. Mindezért a magyar üzleti világot mély szkepszis veszi körül, ami rombolja, öli a bizalmat. (Nemcsak a politikusokon múlik. Hetek, 2008. február 8.)
2010. 10. 15. (XIV/41)
