Az új kormány kitüntetett figyelmet szentel mindennek, amiben szerepel az „alkotmány" szó: alkotmány-előkészítő bizottság dolgozik egy új alaptörvény megszövegezésén, két hónap alatt négy alkalommal módosították a jelenleg is hatályos törvényszöveget, és alkotmánybírákat is választat az Országgyűléssel még a vakációs időszak beköszönte előtt. Ahhoz azonban, hogy saját jelöltjeinek esélyeit bebiztosítsa, ki kellett operálni a vonatkozó törvényből azt a szakaszt, amely ez idáig a pártkatonák testületbe jutását megnehezítette, illetve egy olyan tizenöt tagú eseti bizottság gründolására volt szükség, amelynek kétharmados kormánypárti többsége jelöltként fogadja el az egyes pártok, de főleg a saját delegáltjait.
„Színházat csinálnak az egész ügyből" - fogalmazta meg véleményét a szocialista Simon Gábor, aki elképesztőnek nevezte, hogy a Fidesz egymaga két jelöltet ajánl a két üres székre. Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjének ugyanerről a „felesleges bohóckodás" szókapcsolat jutott az eszébe. Szerinte is botrányos, hogy Orbán Viktor - a házelnök és a köztársasági elnök jelöléséhez hasonlóan - levélben jelezte, kiket látna szívesen alkotmánybíróként, megelőlegezve, hogy „szervilis emberei" úgyis végrehajtják majd utasításait a bizottságokban.
A kormányfő favoritjainak egyike - annak ellenére is, hogy életkora miatt csak két és fél évig tudná ellátni feladatait a taláros testületben - Bihari Mihály, volt alkotmánybíró, akit a hivatalos indoklás szerint a Fidesz baloldali szavazóira figyelemmel érhetett a megtiszteltetés. (No meg, egyes elemzők szerint a vizitdíjvita során, akkor még aktív alkotmánybíróként tanúsított jószolgálataiért cserébe.) Vele kapcsolatosan további aggályként merülhet föl, hogy élesen bírálja a rendszerváltás hajnalán megszületett, szabadságjogokat rögzítő szabályozást. A gyülekezési és egyesülési jog esetében azonnal hatályon kívül helyezné a szerinte elavult törvényt, ezzel kényszerítve a parlamentet új, a kor kihívásaihoz illő szöveg megalkotására.