Pedig a választási vereség utáni nekibuzdulásukban a szocialisták deklarálták, hogy lejárt a lózungok és a háttérmutyik ideje, csak az startolhat rá egy országos vezetői posztra, aki ambíciói mellé legalább egy épkézláb programot is mellékel. Következésképpen a pártelnöki posztra aspiráló Mesterházy Attilától joggal várta a párt, hogy jelölti beszédében irányt szab. Nem tette – ennek ellenére simán pajzsra emelte a kongresszus, csak épp nem valami miatt, hanem valami ellenében.
A küldöttek ugyanis protestszavazatokkal protestelnököt állítottak az MSZP élére, hiszen Mesterházy kortesbeszédének gerincét Orbán Viktor ostorozása adta. Sarkítva, programjának lényege, hogy nagyon fogja utálni a Fidesz elnök-miniszterelnökét. És az bizony a szocialisták tartalmatlanságát bizonyítja, hogy függetlenül attól, hogy az MSZP kormányon van vagy ellenzékben, az utóbbi nyolc évben harmadszor lehet átvenni a pártot puszta Orbán-oppozícióval. (Gyurcsány 2004 augusztusában, illetve 2007 februárjában azért kapott bizalmat, mert benne látták a baloldali héroszt, aki majd lenyomja a Fidesz első emberét.)
A történelmi hitelesség kedvéért azért megemlítendő, hogy Mesterházy a pártterveit is beleszőtte szónoklatába, így van egy álma, miszerint megszűnne a kiszivárogtatás, a jövőben demokratikusan születnének a döntések (netán pártszavazással), de aztán egységben hajtaná végre az MSZP, illetve a vezetőkön végre-valahára számon lehetne kérni a döntések végrehajtását. Összességében azonban nincs új a szocialista nap alatt, a 2005-ös elnökválasztásakor Hiller István, két évvel később pedig Gyurcsány Ferenc áhította ugyanezt.
A párt domborzati térképéből továbbra is több magányos hegy emelkedik ki, és eszükbe sincs hegységgé préselődni. Az egyik csúcs Gyurcsány Ferencé, aki – információink szerint – szakított eddigi „azonnal mozduljunk és foglaljuk el” politikájával, ehelyett hátradől és kivár. Ahogy emberei is teszik. Példának okáért Molnár Csaba. Így a volt MeH-miniszter hiába kapta a legtöbb jelölést az elnökhelyettesi posztra, az utolsó pillanatban kihátrált – hivatalosan Balogh András szocialista államfőjelöltnek engedve át a posztot. Azonban többek szerint érintetlenségét kívánta megőrizni, ugyanis sokan úgy kalkulálnak: átmeneti lesz ez az elnökség, a vesztett önkormányzati választások után borul a status quo.
Hogy borul-e vagy csak meginog, az több tényezőn múlik. Az egyik, hogy mit csinál a többi hegy – például Puch László pártigazgató és Baja Ferenc köre (közismertebb nevükön Szocialista Platform), akik jelenleg Mesterházyt támogatják, illetve akik elnökhelyettesi helyzetbe hozták Balogh Andrást. Szintén érdekes, hogy miként mozdulnak a tisztségért most nem induló egykori nagyágyúk, például Lendvai Ildikó, Kiss Péter, illetve Szekeres Imre, hisz pozíciójukkal együtt nem vesztették el hátországukat (és egyelőre a konszolidációt és a jelenlegi elnökséget támogatják). És itt van még az elnök hegye, ami több kisebb megyéből épül fel – például Tolnából, Fejérből, Komárom-Esztergomból –, s e megyéket olyan fiatalabb megyei elnökök irányítják, akik szakpolitikai harcokban szeretnének új arcot adni az MSZP-nek.
Káderek és mesterek
Balogh elnökhelyettes a kedves Kádár-káder típus, aki a teljes foglalkoztatás mellett tör lándzsát, és politikai érintetlenség okán még szabad vegyértékként kötheti magához Mesterházy és Puch. Az érintetlenség Kovács László alelnökre szintén áll, hiszen uniós biztossága alatt legfeljebb távmunkában vehetett részt a pártcsetepatékban, korábbi szocializációja pedig most a Mesterházyt támogató idősebb generációhoz köti. A másik alelnök, a Fejér megyei Szabadkai Tamás szintén Mesterházy támogatója. Bárándy Gergely elnökségi tag Budapest favoritja, és az MSZP-n belül a jogi ügyek felelőse. Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgármestere, politikai preferenciái alapján inkább az előző szűk vezetéshez köthető, szakterülete pedig az önkormányzati világ. A tolnai Harangozó Tamás Mesterházy kampány-kabinetfőnökeként dolgozott, és a közbiztonságra specializálta magát. Az uniós piacpolitikával foglalkozó Herczog Editet Szekeres Imre embereként tartják számon,
és szintén a régi nagyokhoz kötődik Katona Béla volt házelnök, ahogy a szociális ügyekkel foglalkozó Korózs Lajos is. Puch László ugye Puch László embere, ahogy a média-fenegyerekként viselkedő Szanyi Tibor is a saját érdekeit képviseli (több forrásunk szerint a tisztújítás előtt barátian megígérte, hogy ha nem emelik be az elnökségbe, akkor úgy nyilatkozgat majd, mint egy elszabadult hajóágyú). És a sort a szintén a régiekhez kötődő Teleki László zárja, aki a romaügyek felelőse.