Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának kereszténydemokrata elnöke szerint 1990-ben kellett volna foglalkozni érdemben a kérdéssel, ugyanis ha időben kezelték volna a problémát, nem állt volna elő a mostani helyzet, miszerint Közép-Európában egyedülálló módon hazánkban nincsenek nyilvánosságra hozva a volt titkosügynökök adatai. Simicskó szerint, mivel a rendszerváltás után megsemmisítették az akták egy részét, most az a kérdés, hogy lehet-e még egyáltalán igazságot tenni, vagy az igazságot megismerni: nyilván az igazságnak egy szeletét meg lehet ismerni, de a teljeset valószínűleg nem.
Éppen ezért szerinte a Kenedi János-féle bizottság által elkészített jelentés sem nagyon visz közelebb az igazság kiderítéséhez. A jelentéssel kapcsolatosan azt is kifogásolta Simicskó, hogy azt kizárólag egy, az SZDSZ-hez közel álló értelmiségi kör készítette, és gyakorlatilag csak ők végeztek vizsgálatokat az irattárakban. Nem szerencsés ugyanis, ha egyetlen párthoz közel álló személyek végzik az ilyen típusú munkát.
A dokumentumok egy részének megsemmisülése azzal jár, hogy a megmaradt részt alkalmassá teheti különböző manipulációkra.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »