- Ma már nem úgy működik az ország, mint a hetvenes és nyolcvanas években, mikor a Szabad Európa és a Kossuth Rádió üzeneteiből összegyúrva próbáltunk egy valósághoz közeli álláspontot találni. A tények egyértelműek, abban ma mindenki egyetért, hogy az ország rosszabb gazdasági helyzetben van, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. Ezt nekem olyan jelek mutatják, amelyeket lehet ugyan vitatni, de ettől még lényegesek. Mint például az, hogy mennyit fizetünk az adósságunkért, mennyibe kerül az ország működőképessége, a pénzpiacok mindezért mennyivel több kockázati felárat kérnek. A kelet-európiai összehasonlítások egyértelműen mutatják, hogy Magyarország pozíciói romlottak, az életminőség szempontjából például már Szlovákia is elhagyott minket. Magyarországot kedvezőtlen adósságmutatók, rossz helyzetű költségvetés, magas adóterhek és növekvő munkanélküliség jellemzi.
A vészhelyzet kifejezés inkább a politikai kommunikáció része?
- Ezt nemcsak mi, hanem az MSZP is használta, a vészhelyzettel indokolták a válságkezelést. A különbség az, hogy szerintünk nem hárult el a veszély, sajnos Magyarország továbbra is a hitelezők fogságában, adósságcsapdában van. Ez a helyzet átmenetileg lehet, hogy egy kicsit javult, de ettől függetlenül a sebezhetőség továbbra is fennáll. Az IMF-segély által nyújtott átmeneti kegyelmi állapot elmúlik, 2010-ben az ország szembesül azzal, hogy ezt a hitelt is vissza kell fizetni.
2009. 12. 22. (XIII/52)
