hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Tévé tévé hátán
A digitális átállás újraosztja a médiapiacot

2009. 09. 25.
Tíz éve még az internet hódításának rémképe lebegett a nyomtatott sajtó képviselőinek szeme előtt, ma ugyanez a veszély fenyegeti a nagyobb televíziós adókat. A győztes ezúttal is az internet, illetve a kisebb, tematikus csatornák. Hazánkban először süllyedt ötven százalék alá az eddig vezető trió (TV2, RTL Klub, m1) nézettségi mutatója, és a fiataloknak szóló csatornák is folyamatosan veszítenek népszerűségükből. Nyilvánvalóvá vált: változnak a tévénézési szokások, és ennek fényében a piac is.

A tényt, hogy ma már több embernek van hordozható telefonja, mint karórája, talán már megszokhattuk, ám a mobiltelefonokban rejlő lehetőségek előtt még a szakemberek is megdöbbenve állnak. Ki gondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy nyolc-tíz centiméteres telefonokkal az internettől kezdve a televízión át a zenéig bármilyen szolgáltatás elérhetővé válik? A nagy mobilszolgáltatók fokozatosan hír- és televíziószolgáltatókká lépnek elő, ezáltal sokkal könnyebb és gyorsabb tájékozódást biztosítva. Az új lehe­tő­ségeknek azonban nemcsak haszon­élvezői, hanem kárvallottjai is vannak, jelen esetben a televíziócsatornák, akik folyamatosan veszítenek nézett­ségükből és bevé­te­leik­ből. Míg az internetes médiaügynökségek a válság idején is felszálló ágban vannak, a nagy tévéadók mind hazai, mind nemzetközi szinten megszorításokra kényszerülnek.
A comScore amerikai piackutató cég friss felméréséből kiderül, hogy az interneten ma már sok terméket hatékonyabban lehet hirdetni, mint a televízióban. A tematikus csatornák kétségbeesetten próbálják tartani az iramot a világhálón százával meg­jelenő, szakosodott portálokkal, akárcsak a közel nyolcvan hazai televíziócsatorna az internet által kínált óriási mennyiségű hír-, szórakoztató- és közösségi oldalakkal. Ez a felmérés a kereskedelmi televíziózás hanyatlásának előjeleként is tekinthető.
Nem csupán a mobil és az internet fenyegeti azonban a főbb televíziós csatornákat. Vészesen közeleg ugyanis a 2012-es év, amikor hazánk digitális műsorszórásra tér át, megszüntetve ezzel a monopóliumot, ami akarva-akaratlanul eddig hátán vitte az m1, a TV2 és az RTL Klub csatornáit. Míg műholdas előfizetés híján jelenleg a magyar háztartások 20-30 százaléka kényszerül a három főbb csatorna nézésére, az átállás után teljes mértékben a szabadpiac veszi át a terepet, ezzel komoly versenyhelyzetet teremtve a már meglévő és a feltörekvő csatornák között is. Több száz adó törekszik majd a tévénéző kegyeinek elnyeréséért, aki akár egy hétre előre összeállíthatja magának a nézni kívánt műsorok listáját.
Lapunkat a Magyar Televízió Zrt. arról tájékoztatta, hogy mind az m1, mind az m2 nagy erővel készül a digitalizálódásra, minek következtében jobb minőségben és nagyobb lefedettségben zajlik majd a műsoradás, olyan lehetőségeket teremtve, mint a feliratválasztás, vagy a nyelv megválasztása idegen nyelvű filmeknél, mindezt zenei térélménnyel és mozi-hatással kiegészítve.
De vajon mi okozza az m1 nézettségének drasztikus csökkenését? Vásárhelyi Mária médiaszociológus szerint a folyamatban nagy szerepet játszik, hogy az intézmény két éve felelős vezető, és minden stratégiai elképzelés, valamint koncepció nélkül mű­ködik. Ennek következtében a nézők elpártolnak, hiszen fölismerik, hogy az általa közszolgálatinak vélt televízió nem a valóságismeret felé tereli a nézőket, hanem beáll az uszítók sorába, ezzel is fokozva a már amúgy is pattanásig feszült társadalmi helyzetet. A szakértő hoz­záfűzte: a Magyar Televízióban zajló folyamat pontosan tükrözi az ország állapotát. A túlkínálat miatt egyre kevesebb ember kíváncsi a politikai beszélgetős mű­sorokra, egy-két színvonalasabb „példány” kivételével az ezek iránti ér­deklődés gyakorlatilag megszűnt, ami nem utolsó sorban a színvonal nélküli mű­sor­vezetői, riporteri munkának is kö­szönhető.
Vásárhelyi szerint a folyamat a másik két vezető csatorna esetében is megfigyelhető. Ennek okát a plurális médiapiac okozta elkényelmesedésben látja, amikor a televízióknak elég volt áttérni a külföldi műsorok, sorozatok használati jogának megvásárlására, és azonnal meghódították a néző­közönséget. A probléma a színvonalbeli mérce zuhanásával kez­dődött, így a kereskedelmi csatornák egymást múlták alul közönségcsábítás címén igénytelen és olcsó mű­soraikkal. „Jelenleg a televíziózásban nyoma sincs a frissességnek, kreativitásnak. Ha a csomagolás változik is, de a tartalom ugyanaz marad, egyre kevésbé lesz eladható a termék” – véli a szakember.
Ezzel szemben az MTV Zrt. a csatornák számának növekedésével és az így felaprózódó nézettséggel magyarázza a jelenséget, valamint a nyári műsorszünetekben látja a nézettségvesztés okát.
A felmérések szerint a tévénézők csoportjai között rohamosan csökken a fiatalok aránya, ami különösen igaz az olyan nekik szóló tematikus csatornákra is, mint a Music Tv (MTV). Szakemberek szerint a fiatalokat célzó zenei csatornák fölött is eljárt az idő. Régen az ifjak naphosszat nézték a képernyőt, kedvenc klipjükre várva, manapság azonban ezt pár kattintással megtehetik a közösségi és videómegosztó internetes oldalakon anélkül, hogy egy sor, számukra érdektelen klipet kellene végignézniük. Ehhez hozzájárul a tény, hogy a fiatalabb korosztály életkori sajátosságai és mobilisabb életformája miatt is kevesebbet tévézik, elődjeitől teljesen eltérő módon tájékozódik, és teljesen mást ért szórakozás alatt, mint az előző generációk.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!