A 30 országban elvégzett tanulmány többféle aspektusból vizsgálta a gyermekek jólétének kérdését: anyagi források, egészségügy, oktatás, az „iskolai élet minősége", valamint a kockázati magatartások, melyek az ivást, a dohányzást és a kamaszkori teherbe esések valószínűségét foglalják magukba.
A legtöbbet Norvégiában és Dániában költenek a gyermekekre. Magyarország e téren a 20. helyen áll, de még mindig jobb a helyzet nálunk, mint mondjuk Lengyelországban, Törökországban vagy akár Mexikóban. A gyermekszegénységet összevető adatsor alapján az OECD-országokban minden nyolcadik gyerek szegény. Az Egyesült Államokban minden negyedik, míg Magyarországon - a vizsgálat adatai alapján - minden tizenegyedik.
Érdekes eredmény született a gyerekek egészségügyi ellátását és biztonságát vizsgáló kategóriában, ahol Szlovákia bizonyult a legjobbnak. ők fektetik a legnagyobb hangsúlyt arra, hogy a hatévesnél idősebb gyerekek rendszeresen mozogjanak. Magyarország itt sincs az első tízben. Még szerencse, hogy a védőoltási programokban mi bizonyultunk a legjobbnak.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2009. 09. 25. (XIII/39)
