A 30 országban elvégzett tanulmány többféle aspektusból vizsgálta a gyermekek jólétének kérdését: anyagi források, egészségügy, oktatás, az „iskolai élet minősége", valamint a kockázati magatartások, melyek az ivást, a dohányzást és a kamaszkori teherbe esések valószínűségét foglalják magukba.
A legtöbbet Norvégiában és Dániában költenek a gyermekekre. Magyarország e téren a 20. helyen áll, de még mindig jobb a helyzet nálunk, mint mondjuk Lengyelországban, Törökországban vagy akár Mexikóban. A gyermekszegénységet összevető adatsor alapján az OECD-országokban minden nyolcadik gyerek szegény. Az Egyesült Államokban minden negyedik, míg Magyarországon - a vizsgálat adatai alapján - minden tizenegyedik.
Érdekes eredmény született a gyerekek egészségügyi ellátását és biztonságát vizsgáló kategóriában, ahol Szlovákia bizonyult a legjobbnak. ők fektetik a legnagyobb hangsúlyt arra, hogy a hatévesnél idősebb gyerekek rendszeresen mozogjanak. Magyarország itt sincs az első tízben. Még szerencse, hogy a védőoltási programokban mi bizonyultunk a legjobbnak.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2009. 09. 25. (XIII/39)
