A 30 országban elvégzett tanulmány többféle aspektusból vizsgálta a gyermekek jólétének kérdését: anyagi források, egészségügy, oktatás, az „iskolai élet minősége", valamint a kockázati magatartások, melyek az ivást, a dohányzást és a kamaszkori teherbe esések valószínűségét foglalják magukba.
A legtöbbet Norvégiában és Dániában költenek a gyermekekre. Magyarország e téren a 20. helyen áll, de még mindig jobb a helyzet nálunk, mint mondjuk Lengyelországban, Törökországban vagy akár Mexikóban. A gyermekszegénységet összevető adatsor alapján az OECD-országokban minden nyolcadik gyerek szegény. Az Egyesült Államokban minden negyedik, míg Magyarországon - a vizsgálat adatai alapján - minden tizenegyedik.
Érdekes eredmény született a gyerekek egészségügyi ellátását és biztonságát vizsgáló kategóriában, ahol Szlovákia bizonyult a legjobbnak. ők fektetik a legnagyobb hangsúlyt arra, hogy a hatévesnél idősebb gyerekek rendszeresen mozogjanak. Magyarország itt sincs az első tízben. Még szerencse, hogy a védőoltási programokban mi bizonyultunk a legjobbnak.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2009. 09. 25. (XIII/39)
