„A jégverés és a vihar a gyümölcstermést sújtotta leginkább. A gyümölcspiac egyébként is kiszámíthatatlan, soha sem lehet biztosat mondani az árakról, amelyek az adott pillanatban piacon lévő gyümölcskínálat alapján alakulnak” – mondja Zsótér Zoltán szabolcsi gazda a békéscsabai nagybani piacon. Hozzáteszi: jó évre készültek a gazdák, hiszen a válság a mezőgazdasági piac felélénkülését hozta, az időjárás ugyanakkor keresztülhúzta a számításokat, az aszály, majd a jégverések miatt kútba estek a remények.
A csapadékhiány a gabonatermést is visszavetette. „Az idei búzatermés 1,5 millió tonnával, 30 százalékkal maradhat el a tavalyitól, azaz a korábbi 5,5 millió helyett mindössze 3,5-4 millió tonnával számolhatunk” – mondta a Heteknek a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Vancsura József tájékoztatása szerint Magyarország szinte valamennyi szántóföldjét érintette a mostani szárazság, csak Zalában, Somogy délnyugati és Baranya déli részén esett megfelelő mennyiségű csapadék. Az ország keleti felében, valamint a Dunántúlon a Balaton–Szekszárd vonaltól északra pusztított az aszály, ami miatt rendkívüli mértékben visszaesnek a terméshozamok, még a kukorica is megsínylette a csapadékhiányt. Öntözés Magyarországon csak pár tízezer hektáron zajlik, így ez sem segített.
A terméskiesés miatt hatalmas károk érik a termelőket, akiknek némi segítséget jelent az agrártárca által megnyitott, 5 milliárd forintos vis maior alap. Akinek kára van, azt enyhíteni kell, még akkor is, ha teljesen nem is fedezi a kormányzati kártérítés az elszenvedett veszteségeket. A mostani szárazság nyomán kényszeraratásokat hajtanak végre, az árpát már elkezdték betakarítani. Kondoros határában Kovácsék már javában aratnak. „A kalász töppedt, alig van benne szem, az egész árpa térd alatt ér csupán. A kukoricának és a napraforgónak segített a múlt heti eső, az árpának és a zabnak már nem, ezért vágjuk, mert csak peregne a maradék szem a világba” – morzsolja a kalászt a kezében a gazda, Kovács Sándor. A hektáronkénti 2 tonnától a 4,5 tonnáig változatos képet mutatnak a táblák eredményei, sajnos a szárazság miatt előbbi a jellemző, az utóbbi ritkaság, sőt csodaszámba megy. Békés megyében őszi árpából hektáronként 4 tonna körül alakult a sokéves átlaghozam, idén ettől jócskán elmaradnak a terméshozamok. A tavaszi árpa annyira satnya, hogy több területen be sem takarítják. „Ráadásul nincs is ára az árpának, 2500 forint mázsánként és a plusz 12 százalékos kompenzációs felár nagyon karcsú a rentábilis termeléshez” – mondja az ifjabbik Kovács rögtönzött piaci helyzetelemzésében.
Ugyanakkor a gabonatermesztők szervezetének vezetője úgy látja, attól nem kell félni, hogy „nem lesz mit enni”, hiszen Magyarországon egymillió tonna búza a hazai fogyasztásra, másik egymillió a takarmányozásra kell (bár az állatállomány jelentősen csökkent, úgyhogy a takarmány iránti kereslet is visszaesett). Így aztán inkább az export zuhanhat most vissza az aszály miatt, ami nem 2-3 millió tonna lesz majd, hanem ennél jóval kevesebb, az 1 millió tonna sem kizárt. Behozatalra azonban nem lesz szükség – állította lapunknak a szövetségi elnök.
A gabonatermesztők legfőbb problémája az, hogy a felvásárlási árak jelenleg sok helyütt nem érik el az önköltséget sem, a 70 forintért előállított terméket 30 forintért vennék meg tőlük az aszály sújtotta térségekben, ahol egy hektárra akár 150-200 ezer forintot is ráköltenek a termelők – elemezte a helyzetet Vancsura József. Éppen ezért kormányzati segítséget tartana jónak a szövetségi elnök, ami ellensúlyozná költségeik növekedését.
Mélyponton az agrártermelés
Az agrártermelés értéke folyó áron számítva 2000 első negyedéve óta soha nem volt olyan alacsony, mint az idei első három hónapban, amikor 85,35 milliárd forintot tett ki. Kétszámjegyű értékről is csak egyszer, 2007 első negyedévében számolt be a KSH, akkor 92,95 milliárd forintról. Az előző esztendő hasonló időszakához képest 9,8 százalékkal esett a mezőgazdasági termelés, aminél voltak nagyobb csökkenések – például 2007 minden negyedévében –, de többnyire növekedést tett közzé a statisztikai hivatal.
2009. 06. 19. (XIII/25)
