Kinek lenne mindegy, hogy 350 ezer forintért vagy 465 ezerért megy nyaralni a családjával? A gazdasági válság és az elbocsátások közepette egyre több családban számít meghatározónak egy ilyen mértékű különbség, de – szerencsés módon – az olcsóbb változat most jót jelent: egy új felmérés szerint pont ennyibe kerül idén egy egyhetes balatoni nyaralás egy négytagú magyar család számára. A 465 ezer pedig az örök vetélytársra, a horvát tengerpartra vonatkozik ugyanolyan feltételekkel: a szállás, az éttermi és utazási költségekkel, „szerény” körülmények közötti kikapcsolódással számolva.
„A belső turizmus megerősödik, a külföldi kiesést pótolhatják a hazai vendégek” – magyarázta a Heteknek Suchman Tamás azt, hogy miként válhatnak az ország javára a szűk esztendők. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnökének prognózisa szerint a többség idén sem mond le a nyaralásról, inkább az időtartamot húzzák rövidebbre az utazók. A balatoni befektetőknek pedig nem ment el a kedve, tudják: egyszer a válságnak is vége lesz, ezért a BFT reményei szerint folytatódhatnak a milliárdos beruházások – állítja Suchman. Mindennek útjában már „csak” az áll, hogy a pénzintézetek jelenleg leálltak a projektek finanszírozásával, mely akadály az elnök szerint csak időszakos jellegű.
Újdonságokkal persze ebben az évben is találkozhatnak a haza tengeréhez látogatók: akik a huszonhét négycsillagos szálloda árait már túl soknak tartják, a Zimmer Frei-típusú lehetőséget is az eddigiekhez képest magasabb színvonalon vehetik igénybe. Ezek minősége és ellátottsága az elmúlt évben is nagymértékben javult, sőt, a tóparti települések is jelentős változáson mennek át: a településkép javítására nyert például 300 millió forintos európai uniós támogatást Balatonfűzfő, Balatonalmádi és Badacsonytomaj múlt év végén.
Bár Magyarországon – Ausztria kivételével minden szomszédos országhoz hasonlóan – az idei idegenforgalmi adatok visszaesésről tanúskodnak, ennek épp a Balaton-régió lehet a győztese. A régiós adatok az országos – csökkenést mutató – átlagnál kedvezőbbek, sőt áprilisban a belföldi vendégéjszakák száma több mint 6 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint ezzel egy időben a külföldi vendégéjszakák száma viszont drasztikus mértékben, több mint ötödével csökkent. A régió vendégeinek majdnem 78 százalékát még mindig a hazai vendégek teszik ki, az első négy hónapban pedig összesen majdnem 344 ezer vendégéjszakát töltöttek itt a külföldi és belföldi turisták együttvéve. A külföldiek közül pedig még mindig a német turisták szeretnek a leginkább a Balatonhoz jönni: 7,5 napos átlagos tartózkodási idővel állnak a toplista élén, őket követik kevéssel lemaradva az oroszok, a svájciak és a franciák.
A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke szerint ugyanakkor még a csökkenést mutató számokból sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, annál is inkább, mivel több olyan reménykeltő ágazat is van, ami lendületet adhat a turizmusnak. „Nagyon örvendetes, hogy teljes családok, sokan kisgyermekkel érkeznek a régióba, hogy kerékpáros túrán vegyenek részt” – mondta el a felfutó ágazatokra vonatkozó kérdésünkre Rosta Sándor, aki szerint a helyi fejlesztések is jó irányba mutatnak: a középosztályt célzó vitorlásturizmus, a golf, a lovas turizmus és a borászat (újra) tömegeket szólíthat a tóhoz. Rosta kiemelte, hogy újabban – főleg a déli parton – tömegével alkalmazkodnak a vendéglátók a családi igényekhez, az animátortól (a vendégeket segítő munkatárs) kezdve a fél adag ételek bevezetéséig.
„Itthon láss csodát!” – hirdetik az óriásplakátok országszerte, mely program a Kulturális Turizmus Éve jegyében a Balatonnál is érezteti hatását: idén nemcsak vízparti kikapcsolódásra, hanem tematikus sétákra, várlátogatásra, múzeumok látogatására, borkóstolóval egybekötött túrákra is csábítják az utazni vágyókat. Mint a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Régiójának igazgatója, Dani Barbara beszámolt róla, a szigligeti és a nagyvázsonyi vár mellett 2009-ben a balatonszentgyörgyi Csillagvárra vagy a somogyvári Kupavárra is népszerű úti célként számítanak. A késő őszig tartó ezernyi rendezvény közül kiemelkedő a zánkai Nemzetközi Lovasfesztivál, amely egymaga háromezer látogatót vonz a tóhoz.
A négycsillagos, téliesített szállodák mellett a kerékpárturizmus is egész évesre húzhatja a szezont. „Már most naponta több tíz csoport kerüli meg biciklivel a Balatont” – számolt be lapunknak a reménykeltő ágazat eredményeiről Németh Zsolt, a Balatoni Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnöke. Több forrásból is úgy tűnik, a sport iránti érdeklődés mutatói a régióban soha nem látott magasságba ívelnek; az elnök példaként elmondta: családi biciklitúrát rendeznek június 20-ára, de egy héttel a kezdet előtt már többen jelentkeztek, mint tavaly összesen, „pedig a legtöbben mindig az utolsó napokban döntenek úgy, hogy eljönnek”. A Balatonfüreden megrendezésre kerülő négynapos Balaton Bike Fest szintén a biciklizés szerelmeseit célozza meg, idén első alkalommal. „A szolgáltató egységek eddig nem szívesen fogadtak egy napra vendégeket, ez mára megváltozott” – mondja Németh Zsolt, aki a kerékpározás népszerűségének robbanásával magyarázza a jelenséget. Ugyancsak érdekes adalék, hogy a tóparthoz közeli, túraszervezéssel és kerékpárkölcsönzéssel, valamint -eladással foglalkozó vállalkozások az eddigi eredmények alapján negyventől százszázalékos mértékű növekedésre számítanak.
Mint Suchmann Tamás a Szeressük a Balatont című konferencián múlt héten bejelentette: azokat a gyermekeket is üdültetnék, akiknek a szülei a válság miatt vesztették el munkájukat. „Azért várunk a szolgáltatóktól felajánlásokat, hogy olyan gyerekek is tudjanak nyaralni, akiknek mindkét szülője az elmúlt fél-egy évben vesztette el munkahelyét” – számolt be a szakember terveiről, melyek csoportos, ingyenes üdülést tennének lehetővé olyan gyerekek számára, akiknek a család forrásaiból erre nem lenne lehetőségük.
2009. 06. 19. (XIII/25)
