hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Erkölcsi kötelesség a roma integráció
Interjú Járóka Líviával, a Fidesz–MPSZ néppárti képviselőjével

2009. 06. 05.
Az elmúlt európai parlamenti ciklus eredményeit figyelve, hogyan látja az uniós roma politika helyzetét, jövőbeli feladatait?– Jelentős pozitív irányú szemléletváltást sikerült elérni az európai politikában, hiszen öt évvel ezelőtt csaknem elképzelhetetlennek tűnt az a figyelem, amelyet ma már az uniós politika fő áramlata szentel a romák helyzetének. Mindeközben jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy az elmúlt években bekövetkezett Európában egy paradigmaváltás, melynek során az antidiszkriminációs és emberi jogi megközelítések mellett fokozott hangsúlyt kapnak a gazdasági és pénzügyi érvek is a romák társadalmi befogadásával kapcsolatban. A romák teljes körű oktatási és munkaerőpiaci integrációja nem csupán erkölcsi kötelesség, de gazdasági szükségszerűség is, hiszen az aktív népesség egyre növekvő hányadát alkotja a cigányság.A következő ciklusban a Fidesz-KDNP által delegált uniós képviselők hogyan kívánnak hozzájárulni az Ön által is kívánatosnak tartott roma integráció felgyorsításához?– Zajlik az Európai Roma Stratégia kidolgozása, melynek végrehajtása már az új időszakra esik. Ehhez egy európai irányítású, de a helyi közösségek sajátosságait figyelembe vevő cselekvési programra van szükség, amely átível a pártokon és ciklusokon. A szükséges normatív alapokat a közösségi jog biztosíthatja, mely akár szankciók révén is rákényszerítheti a tagállami kormányokat saját vállalásaik betartására.Európa elnéptelenedéséből hazánk is jócskán kiveszi a részét. Milyen reális eszközöket lát a magyar nők ösztönzésére, hogy ne csak jó munkaerők, hanem családanyák is akarjanak lenni? – Kutatások igazolják, hogy ma Magyarországon több gyermeket szeretnének, mint amennyit vállalnak. A gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások rendszerének jelenlegi változtatásai súlyos következményekkel járhatnak a magyar társadalom számára, mert ezen intézkedéseknek nincsenek biztosítva azok a feltételei, amelyek ellensúlyozhatják a megvonás következményeinek hatásait. Ösztönző hatású lehet egy kiterjedt és minőségi gyermekfelügyeleti intézményrendszer kiépítése, a munkahelyek – és ezen belül a családbarát munkahelyek – számának növelése, a nők és férfiak között fennálló fizetéskülönbségek megszüntetése, valamint a női kisvállalkozások ösztönzése. A családtámogatások rendszerének ad hoc változtatása helyett egy átgondolt, széles körű társadalmi konzultáción alapuló változtatásra lenne igény, kiegészítve egy családbarát, a munkaerőpiacot gerjesztő intézkedéscsomaggal, amely kiemelt figyelmet fordít a mélyszegénységben élőkre. Jelenlegi formájában az intézkedés tovább erősíti a nők és gyermekek elszegényedésének folyamatát, súlyosan sérti az esélyegyenlőség elvét, és negatívan befolyásolhatja a gyermekvállalási hajlandóságot.

Öt krumpliból egyet mindig tarts meg! – mondja Gurmai Zita szocialista EP-képviselő

A hazai, sokszor hisztérikus belpolitika hangulata megjelenik a magyar képviselők között Brüsszelben?
– Amikor elkezdtük az európai parlamenti munkát, tisztességes együttműködés volt a 24 képviselő közt. A tévé ostroma óta azonban alig voltak közös ünnepeink. Mesterségesen szét lettünk választva, pedig az európai konstrukció arról is szól, hogy együttműködünk. Konkrét példát mondok: a roma nőkről szóló jelentést Járóka Lívia fideszes EP-képviselő készítette, én voltam a társjelentéstevője. Nem volt kérdés a nőjogi bizottságban, ahol ketten vagyunk magyar tagok, hogy mikor magyar jelentés készül, akkor én vagyok a párja, tökéletesen tudtunk együttműködni.
Ha úgy alakul, Morvai Krisztinával is együtt fog tudni működni?
– Morvai Krisztina gyökerei jól ismertek, tisztességes liberális politikusként indult. Jogászként dolgozott, aki a nők elleni erőszakról annak idején könyvet írt, s alapvetően a családon belüli erőszak kiváló szakértője volt.  Amikor lejárt az ENSZ női szervezetében, a CEDAW-ban a megbízatása, mindent megtett azért, hogy az utódja, aki magyar lehetett volna, ne kerülhessen be. A huzavona eredménye az lett, hogy Magyarország képviselet nélkül marad a szervezetben. A női szolidaritás akkor nagyon hiányzott. Ezen kívül elfelejtett egy apróságot, hogy neki a magyar érdekeket kellett volna képviselnie. Talán ha EP-képviselő lesz, felül tud majd emelkedni a pártkérdéseken, mert szerintem ez a tisztességes együttműködés alapja.
Ön az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke. Mit tapasztal, mi a legaktuálisabb kérdés az európai nők helyzetével kapcsolatban?
– A nőket ma leginkább az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve érdekli Európában. Erről ugyan keveset beszélünk, de tény, hogy egy férfi 15 százalékkal kap több fizetést ugyanabban a pozícióban ugyanazért a munkáért, mint nő kollégája. És a bérolló is egyre jobban nyílik a gyermeket vállaló nők esetében. Ha egy nőnek nincs gyereke, akkor 8 százalék a bérkülönbség. Ha egy gyereke van, akkor 15 százalék, ha 2-3, akkor 25-26 százalék az eltérés a javadalmazásban. Ez így nem igazságos. Főleg, ha belegondolunk, hogy a gyermekeinkbe befektetett 1 euró hosszú távon 3 eurót hoz. A gyermekvállalás tehát még gazdasági szempontból is megéri – noha nyilván nem ilyen célzattal történik. Ennek ellenére az uniós tagállamokban átlagosan sem születik két gyerek családonként. Ezért én azt mondom, hogy különadóval kellene megadóztatni azokat, akik – természetesen nem egészségügyi okokból, hanem jólétükben – nem vállalnak gyermeket, és ezzel kivonják magukat abból a társadalmi teherviselésből, melynek logikája szerint saját nyugdíjukat utódainkkal termeltetjük meg.
Az unió más országaiban is olyan könnyű utcára kerülni, mint Magyarországon? Hol rontottuk el?
– Először is elfelejtettük, amit a nagymama tanított: fiam, ha öt krumplid van, négyet megehetsz, egyet azonban meg kell tartani.
Hat krumplit fogyasztunk az ötből?
– Kilencet. Euró és svájci frank alapú hiteleket vettünk föl, de a kisbetűt nem olvastuk el, ami persze nemcsak az aláírónak, hanem a banknak is felelőssége. Felháborító cinizmus, hogy sok család fillérek miatt kerül utcára. Válság ide vagy oda, az embert kell középpontba tenni. Amellett is, hogy tudjuk: számtalan visszaélés van a rokkantosítások, az idő előtti nyugdíjazások terén, a feketegazdaság elleni küzdelemnek még csak az elején járunk és az adómorálunk sem tökéletes. Egy dán barátom mesélte, hogy boldogan fizet több adót, ha tudja, hogy az meglátszik az országon. Ezt például megtanulhatnánk tőlük, hogy tudjunk örülni, ha utak, iskolák épülnek, szépül a világ. Tudjunk annak örülni, hogy 2004 és 2006 között 12 ezer uniós pályázatot adtunk be, melyre már a kifizetések is megtörténtek. Jelenleg pedig már 25 ezer pályázatról beszélhetünk, melyekre majdnem három és félszer akkora a támogatás, mint az első két évben.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!