A tüntetők száma 25 ezer és 500 ezer közé tehető. Az előbbi adatot az MTI és a sajtó, az utóbbit a gyűlés moderátora becsülte így. Bármi legyen az igazság, tény, hogy a Hősök tere megtelt, és még a múzeumok lépcsőin is egymás mellett ültek az emberek.
Az első felszólaló, Makovecz Imre szerint addig kell majd tüntetni, amíg el nem érik a céljukat – az előrehozott választást. Hasonlóan érvelt a négyórás gyűlés utolsó felszólalója, Fricz Tamás politológus is, aki április 14-én a Parlament épülete köré szervezett élő lánccal szeretné siettetni a jelenlegi kormány bukását. A többi szónok pedig a maga módján színesítette a képet: a Gój Motorosok például a köztársasági elnöknek címzett – és átadott – petíciójukkal hívták fel magukra a figyelmet, míg a jelenlévő tömeg bekiabálásaival igyekezett hangulatot teremteni.
Az elhangzó beszédek alapján nehéz elhinni, hogy ténylegesen „civil” összefogásról lenne szó. „Bitóra a zsidókkal” – rikácsolta egy rekedt női hang, amikor a Nemzeti Egyletek nevében felszólaló Szilágyi György így okoskodott: tudjuk, kik azok, „akik képesek eladni és teljesen kifosztani hazánkat”. Edelény polgármestere, Molnár Oszkár ennél is világosabban fogalmazta meg véleményét: „A bűnözők tettestársai a parlamenti szavazógépezet nélkül nem tudnák lépésről lépésre végrehajtani Simon Peresz tervét, azaz Magyarország teljes kisemmizését és felvásárlását” – mondta a nagy nyilvánosság előtt a szónoki emelvényről.
Ezek után meglepő volt hallani Bencze Izabella kijelentését, aki a „nemzeti vagyonvédők” nevében kijelentette: „nem vagyunk hajlandóak gyűlölni egymást”. Egy másik idősíkban viszont valaki azt kiabálta a tömegből, hogy „le a patkányokkal”.
A felszólalók között többen újra lejátszották azt a lemezt, amely ezen a téren már többször elhangzott a korábbi években: eszerint a multik „a szemünk láttára fojtják meg az országot”. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a dolgozók ki nem fizetett béréből támogatják a multikat, ezért adósrabszolgasorba süllyedt az ország.
A szónokok között feltűnt idősebb Hegedűs Lóránt református püspök is, akinek értelmezése szerint nem létezik jobb- és baloldal, csak magyar és nem magyar. Érdekes színfoltnak látszott, amikor a történelmi alkotmányról szónokló Molnár Attila így szólította meg a vallásos résztvevőket: „Reformátusok, katolikusok, izraeliták és táltosok”. A rendezvényt Fricz Tamás beszéde zárta, aki szerint a Gyurcsány–Bajnai változás az 1956-os Rákosi–Gerő cserére emlékeztet. A különbség csak annyi, hogy akkor Moszkvából irányították az országot, most pedig Brüsszelhez igazítják a döntéseket.
Fricz az április 14-ére tervezett Kossuth téri megmozdulás próbája gyanánt felszólította a tömeget, hogy fogják meg egymás kezét. A Hetek riportere objektivitását megőrizni szándékozván erre nem volt hajlandó, és amikor egy középkorú asszony minden erejével a karja után kapott, ellenállt. Ez kisebb feltűnést keltett, kiváltképp akkor, amikor az asszony így kiabált: „mi van, nem vagy közülünk való?” Szégyen a futás, de hasznos: miközben a riporter sietősen távozott, számtalan fényképfelvételt készítettek róla.
Budaházy nekirontott a gárdának
A Hősök terén lezajlott demonstráció folytatásaként egy nagyobb tömeg indult a Parlament felé vasárnap kora este. A Kossuth téren többen felszólaltak, köztük Budaházy György „hídfoglaló” is.
2009. 04. 10. (XIII/15)
