Közgazdászok háborúja

Bár Bajnai Gordon a mérsékelt középjobboldalinak tekinthető Ybl Klub konferenciáján azzal kezdte a mondandóját, hogy az „önámítás vége az, amire szüksége van Magyarországnak", mégis egyfajta sikerpropagandába ágyazva értékelte a kialakult helyzetet a gazdasági miniszter. Szerinte ugyanis a kormány gyorsan reagált a válságra, például a munkaidő- csökkentéssel (a kormány egy napot áll a munkaadóknak, ha nem bocsátják el a dolgozókat, hanem oktatásra küldik őket), illetve pénzügyi forrásokat tett elérhetővé, ráadásul leginkább éppen a likviditás szűkében levő bankrendszeren keresztül, legutóbb közel kétmilliárd euró értékben. Magyarország szerinte a legproduktívabb ország a régióban, és éppen ezért és ezekért sajnálja, hogy a valósnál rosszabb Magyarország megítélése a sajtóban.

A miniszter úgy vélte, hogy akkor lesz egyedül érdemi növekedés, ha Nyugat-Európa, különösen a magyar export 27 százalékát felvevő Németország gazdasága beindul. Bajnai Gordon politikai húrokat is megpendített, mikor arról beszélt, hogy a válság Magyarországon súlyos szerkezeti problémákkal társult, a versenyképesség az elmaradt reformok miatt megromlott. A miniszter elhibázottnak tartja, hogy a politikai hatalom megszerzésének, vagy éppen megőrzésnek célja folyamatosan szembekerül az ország valós érdekeivel. Ez szerinte abban nyilvánul meg, hogy a pártok az újraelosztás növelését ígérik a társadalom támogatása megszerzésének érdekében - „teszik ezt ellenzékben és kormányon is".

Nagyon nagy baj lehet abból, ha a megoldást nem mi, hanem a piacok találják meg, mert akkor a kárunkra árazzák be a helyzetet - tette hozzá a miniszter, aki hangsúlyozta: a versenyképesség növelése nélkül olyan ördögi körben marad Magyarország, amelyben már középtávon adósságcsapdába kerülhet. A politikus közgazdász retorikába bujtatva elismerte, hogy a várakozásoknál is rosszabb helyzetbe kerülhetünk, ezért lehet, hogy a tervezettnél nagyobb kiigazításra lesz szükség.