Legalábbis nyolc gazdaszervezet erről állapodott meg Balkányban. A meggy-
ésdinnyetermesztők után tehát most az almatermelők kezdik el „gerillaharcukat” a
kereskedők és a felvásárlók ellen. A szakemberek szerint több évtizedes az a
viszály, ami a termelők és a felvásárlók között dúl. A termelők érdekvédelme nem
létezik, a kereskedők kénye-kedve szerint alakulnak a felvásárlói árak. A
termelők ezért azt mondják, csak ilyen módon lehet megakadályozni, hogy ne
alakuljon ki hasonló helyzet, mint a meggy és a dinnye esetében.
A gazdaszervezetek célja, hogy megakadályozzák a „nyomott áras” felvásárlási
hullámot, ezért úgy határoztak, a léalma kilójáért legalább 30 forintot kell a
betakarítási időszakban fizetni a kereskedőknek. A gazdakörök vezetői a megye
legfontosabb almatermelő vidékeit képviselik Balkánytól kezdve Vásárosnaményon
át Fehérgyarmatig. Terveik szerint, ha információt kapnak arról, hogy valahol
ennél olcsóbban veszik meg az almát, azt a felvásárló- vagy feldolgozótelepet
blokád alá helyezik. Felhívásukat igyekeznek minden kereskedőhöz és termelőhöz
eljuttatni, annak érdekében, hogy – miként fogalmaznak – „mindenki tartsa be a
játékszabályokat”.
Budai Gyula, a MAGOSZ igazgatója lapunknak leszögezte, csak teljes és
következetes összefogással lehet sikeres az akciójuk. Az almatermelő gazdák
ugyanis úgy látják, akár hetekig is vissza lehet tartani az árut, mivel az nem
romlik meg olyan könnyen, mint a leszedett meggy vagy éppen a dinnye. A Magosz
szövetségi igazgatója szerint a lépésre azért szánták el magukat, mert a
szaktárca semmilyen gondjukra nem reagál, pedig az unióban minden egyes
mezőgazdasági termék esetében minimális árat is meghatároznak.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett az
ország legnagyobb almatermelő vidéke. Ebből a három megyéből kerül a piacra az
alma 70 százaléka. Balog József fehérgyarmati termelő szerint a kereskedők az
igazi nyertesei a mezőgazdaságnak. A termelő hat hektáron termeszt almát más
gyümölcsök mellett.
„A piacon szabad rablás folyik, és örülhet az a termelő, ,,akinek tisztességes
kereskedő viszi el az almáját, olyan, aki megbecsüli a gazdát az árral. Sajnos
csak remény maradt az a várakozás, amit az uniós csatlakozással vártunk, a piac
nem konszolidálódott, maradtak a hiénák a mezőgazdaságban” – mondta keserűen a
gazda. A nyugati mintára szerveződött TÉSZ-ek (Termelő és Értékesítő
Szövetkezetek) létrejöttek ugyan, de a piac legnagyobb felvásárlói tömörültek
ezekbe a szervezetekbe, akik termelés nélkül felveszik az uniós támogatásokat.
„A gazdáknak nincs más eszközük a piaci hiénák ellen, csak a nyilvánosság és a
demonstráció”– tette hozzá Balog gazda.
Varga Péter, a parlament mezőgazdasági bizottságának szakértője szerint a
demonstráció a nyilvános akció fontos fejlődési szakaszát jelzi a magyar
mezőgazdaságnak: a gazdák rájöttek, hogy csak együttes fellépéssel tudnak a
helyzetükön változtatni.
Az uniós sémák kötelező hazai másolása ugyanis nem hozta az elvárt eredményeket,
mert hiányzik a bizalom, az egymásrautaltság érzése. Az unióban megalakult
TÉSZ-ek szintén kényszer hatása alatt jöttek létre, a gazdák a saját bőrükön
tapasztalták meg a piac törvényeit, és hosszú fejlődési idő után, kemény
küzdelemben létrehozták az értékesítési szövetkezeteket. Ezzel szemben itthon
eddig a politika által kontrollált érdekvédelmi szervezetek alakultak, amelyek a
legnagyobb jóindulattal sem tudták megoldani a mezőgazdaságból élők gondjait.
„Most zajlik az eszmélés, a magyar gazdák rájöttek, hogy ők a mezőgazdaság
legfontosabb szereplői, nélkülük nem létezik a piac” – tette hozzá Varga Péter.
2008. 07. 25. (XII/30)
