A Vér és Becsület utódszervei a Hősök terén
Fotó: Németh T.
Gyurcsány Ferenc a Holokauszt Emléknapon, hétfőn az Országgyűlésben napirend
előtti felszólalásában arra kérte a parlamenti pártokat: írják alá kiáltványát,
amely a zéró tolerancia elvét hirdeti meg mindazokkal szemben, akik
kirekesztenek, gyűlöletet szítanak, és akik vallási, faji, származási vagy nemi
alapon különbséget tesznek ember és ember, magyar és magyar között. Némi
hezitálás után szép sorjában valamennyi ellenzéki párt felsorakozott a
nyilatkozat mögött, bár mind nehezményezték, hogy a kormányfő minden egyeztetés
nélkül, napirend előtt „csapta ki azt az asztalra”.
Egy hosszabb múltra visszatekintő törvényjavaslatról is lefújták a két és fél
éves port az MSZP képviselői ezen a héten. Bárándy Gergely a
gyűlöletbeszéd-törvény megalkotására tett újabb kísérletet. Ezt szintén a
Holokauszt Emléknapon jelentette be. Legutóbb egyébként tavaly ősszel, Slota
magyarellenes megnyilvánulásai kapcsán melegítették fel a képviselők a témát, ám
akkor nem született törvényjavaslat a 2004-ben és 1994-ben is megbukott
kezdeményezésből.
„Az elmúlt tizenöt év nem igazolta azokat a várakozásokat, hogy a társadalom
önmagából fogja kivetni azokat az elemeket, akik gyűlölködő, egy másik
társadalmi csoport becsületébe gázoló megjegyzéseket tesznek” – érvelt a
Heteknek is az ötlet legújabb gazdája, Bárándy Gergely. A honatya bizakodó:
elmondása szerint alaposan végigtanulmányozták az elmúlt évek alkotmánybírósági
határozatait a témában, és külön figyelmet fordítottak arra, hogy semmi olyan
hibát ne kövessenek el, ami miatt a korábbi javaslatok fennakadtak az
alkotmányossági rostán. A javaslat elfogadásának irányába mutat az is, hogy a
KDNP az előzetes egyeztetések során informálisan azt jelezte: hajlandó támogatni
a felvetést.
Bárándy értesüléseivel homlokegyenest ellenkezően nyilatkozott lapunknak a KDNP
szóvivője. Halász Zsuzsa, bár a konkrét javaslatot nem látta, attól tart: a
mindenkori aktuális hatalom megpróbálhatja a törvényt saját kénye-kedve szerint
felhasználni a neki nem tetsző vélemények elfojtására. „Én a társadalom erkölcsi
változását tartanám optimálisnak, az emberek vessék ki maguk közül a nem illő
gondolatokat” – mondta. A szóvivő hozzátette: ő maga már csak azért is
berzenkedik a gyűlöletbeszéd leszabályozásától, mivel nem lehet élesen meghúzni
a határt a „még nem” és a „már igen” között.
„A gyalázkodás szerintünk nem a közösség elleni izgatás kevésbé súlyos formája,
hanem a meggyalázott társadalmi csoportok tagjainak emberi méltósághoz való
jogát sérti” – vallja Bárándy. A felvetés azért lehet érdekes a képviselő
szerint, mivel a 2003-ban édesapja, az akkori igazságügy-miniszter, Bárándy
Péter által előterjesztett törvényjavaslattal szembeni egyik kifogás éppen ez
volt. (Az Alkotmánybíróság akkor úgy döntött: a törvény „szükségtelenül és
aránytalanul” korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.)
Bárándy azokat is igyekezett megnyugtatni, akik amiatt aggódnak, hogy az új
törvényt a politikai szervezetekkel szembeni kritika elfojtására akarnák
felhasználni. „A politikai pártokra, sőt a pártokhoz közeli szervezetekre a
javaslat nem vonatkozik” – mondta, és a valláskritika vagy a nemi orientáció
kifogásolásának határait firtató kérdésünkre megerősítette: nincs szándékukban a
véleménynyilvánítás szükségesnél nagyobb mértékű korlátozása, de más emberek
becsületét, emberi méltóságát senkinek, semmilyen formában nincs joga
megsérteni.
2007. 04. 20. (XI/16)
