Fotó: S. L.
A már két hete húzódó törökbálinti élelmiszerbotrányt a miniszterelnök a
parlamentben „arcpirító disznóságnak” nevezte. Gyurcsány Ferenc azt az ügyet
jellemezte így, melynek felgöngyölítésére az illetékes hivatal és az ÁNTSZ
szakemberei mellett a Pest megyei rendőrség is külön, tizenhét emberből álló
nyomozócsoportot állított fel.
Törökbálinton az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal emberei
december 5-én fedeztek fel egy olyan óriásraktárt, melyben nagy mennyiségű
lejárt szavatosságú termék címkéit hamisították meg. A minőségellenőrök egy kis
szobában acetonos üvegeket, számítógépeket és nyomtatót találtak: ezen a helyen
távolították el, majd írták rá ismét a termékekre az „új” felhasználhatósági
időt. Egy nappal később pedig három újabb logisztikai központban találtak
szabálytalan csomagolású és hamisított dátumú árukészletet. A hatóságok eddig
több mint száz tonna lekvárt, müzlit, konyha- és félkész élelmiszert,
tejterméket és csokoládét foglaltak le, és elrendelték egymillió tojás
megsemmisítését is.
Miután Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman nyomására nyilvánosságra hozták a
kérdéses termékeket forgalmazó cég nevét, kiderült: a szóban forgó áruk a
M.E.G.A. (osztrák–magyar–ukrán–izraeli) cégcsoport „lelkén száradnak”, amely
ebben az évben már kétszer is a hatóságok látókörébe került.
Ellenzéki politikusok a kormány felelősségét vetették fel az ügyben. Navracsics
Tibor fideszes frakcióvezető szerint az ellenőrző hatóságok tömeges
létszámleépítésének egyenes következménye a mostani helyzet, hiszen a
köztisztviselők pénz hiányában nem tudnak érvényt szerezni a határozatoknak.
Gyurcsány szerint azonban „az üzleti tisztesség nem politikafüggő, és ami
történt, nem a politika sara”.
Egyetért a legnagyobb ellenzéki párt véleményével dr. Bobál Pál, a Pest Megyei
Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója. A szakember szerint az ellenőrző
hatóságok – köztük a fogyasztóvédelem is – leépítés helyett inkább megerősítésre
szorulna. Elmondta a Heteknek azt is, hogy tapasztalata szerint hasonló témájú
ügyekben, botrányokban általában a rendkívül nagy menynyiségű élelmiszert
szállító cégek érintettek. A szóban forgó cégcsoport az ország legnagyobb
üzleteinek körülbelül 1,6 milliárd forint értékben forgalmazott élelmiszereket.
A vizsgálatot vezető Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal
igazgató-helyettese, dr. Popovics László a hasonló ügyek gyakoriságára vonatkozó
kérdésünkre azt válaszolta, hogy kis tételekben ugyan eddig is történtek hasonló
kihágások, mennyiségileg azonban mindenképpen példátlan a mostani eset.
Konkrétumokkal nem tudott szolgálni, mivel a teljes jelentést január 12-ére
készítik el.
„Nem készültek fel se a hatóságok, se a kormányzat, se a politikai elit egy
ilyen esetre” – nyilatkozta lapunknak egy termelői és fogyasztói érdekvédelemmel
foglalkozó szakember. Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos
Szövetségének elnöki tanácsadója úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben az
élelmiszer-biztonságot garantáló szervezeteket „egyetlen intézmény keretei közé”
kellene szorítani. A szakember rámutatott arra is, hogy az unió országaihoz
képest hazánkban a kereskedelmi törvény túlságosan liberális, a vállalkozások
szintjén szinte feltételek nélküli alapokon nyugszik. Ennek bizonyítéka, hogy a
most ismételten lebukott és már kétszer megbüntetett cég egy bírósági
fellebbezéssel tovább kereskedhetett. Ilyen esetben Piros László szerint
kizárással és vagyonelkobzással kellene büntetni, „hogy az életben eszébe ne
jusson egy ilyen társaságnak ebben az üzletágban újra vállalkozni”.
2006. 12. 14. (X/50)
