Fotók: AP
A „forró” október után november elejére kezdett csendesedni a közvélemény, és
decemberre is ez maradt a tendencia: 24-ről 27 százalékra nőtt a pártpreferencia
nélküliek aránya, 51-ről 48-ra csökkent azoké, akik biztosan elmennének
szavazni, és csupán az emberek 8 százaléka mondta, hogy nagyon érdekli a
politika. A pártok közül a Fidesz látszik a politikától való elfordulás
vesztesének: a teljes népességben novemberben mért 4 százalékpontos visszaesés
után most újabb kettőt veszített, miközben az MSZP támogatottsága október óta
nem változott. Jelenleg körülbelül annyian szavaznának a Fideszre, ahányan a
parlamenti választás idején tették, az MSZP-re pedig körülbelül 10 százalékkal
kevesebben.
A népszerűségindexek átlaga negyven pont a lehetséges százból, ez az érték egy
éve 46, két éve 48 volt. A listavezető Dávid Ibolya és Sólyom László mostani 54
pontja négy éve a 14. helyre lett volna jó. Orbán Viktor népszerűsége 45 pont
(ezzel a hatodik helyen áll), Gyurcsány Ferenc 36 pontja a huszonkettes lista
tizenharmadik helyére elég. A miniszterelnök szeptemberi mélyrepülése megállt,
népszerűsége egyelőre nem csökkent tovább. A Medián szakemberei szerint ez a
tendencia tavaszig nem változik, mivel egy-egy intenzív, közélettel foglalkozó
szakasz után általában egy nyugodtabb, a politikát háttérbe szorító időszak
következik. A tavasz azonban a jelenlegi helyzetben kiszámíthatatlan; a
gázáremelések, az elbocsátások, a reformcsomag valószínűleg újabb politikai
indulatokat gerjesztenek majd. A miniszterelnök sorsa is nagyban függ ettől a
trendtől, mivel pártja vezetői tisztában vannak a megszorító csomag politikai
hatásaival – miniszterelnök-cserével azonban nem számolnak a szakemberek. Orbán
Viktor taktikája nem sikerült, mivel hiába tette „vadászhatóvá” Gyurcsány
személyét, népszerűsége nem növekedett a kutatások szerint.
A politika és a politikusok népszerűségvesztése ellenére mérséklődött az emberek
általános borúlátása: a szeptemberi 19 százalékos mélyponthoz képest most 25
százalékuk mondta azt, hogy az országban általában véve jó irányba mennek a
dolgok, és 73-ról 67 százalékra csökkent a pesszimisták aránya. Lapunk által
megkérdezett elemzők úgy vélik: a magyar politika „két szerencsejátékosa” –
jóllehet igen különböző okokból – egyaránt túlságosan megosztóvá vált ahhoz,
hogy túlélje a következő három évet, és ismét pártja miniszterelnök-jelöltje
legyen a 2010-es választásokon. Ha ez a vélekedés helytállónak bizonyul,
távozásuk enyhítheti azt a keservesen pártos légkört, amely az utóbbi néhány
évben akadályozza a konstruktív politizálást Magyarországon.
2006. 12. 21. (X/51)
