A zárt tárgyalás egyik oka az volt, hogy a vádlottak köztiszteletben álló,
mélyen vallásos prominensei városuknak. Az apa, dr. T. Á. a Komárom-Esztergom
Megyei Szent Borbála Kórház Gyermekosztályának vezető főorvosa korábban Szőnyben
volt kórházigazgató, majd Ajkán szintén a gyermekosztályt vezette. Az anya
pedagógus.
A négy lánygyermek közül a három idősebbel volt az apának huzamos ideig
szexuális kapcsolata. A két legidősebbet ért sérelem miatt az ötéves elévülés
okán már nem tudtak vádat emelni – tájékoztatta lapunkat dr. Tóth József, a
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökhelyettese. Az apát a már saját
családjával külön élő legidősebb lány jelentette föl azzal a nem titkolt
szándékkal, hogy ezzel esetleg meg tudja óvni legkisebb húgát. A harmadik
lánygyermek esetében az 1998–2001 években történt vérfertőző aktusok nyertek
bizonyítást.
Vérfertőzésért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés róható ki. A védő
enyhítésért fellebbezett. Mivel az elkövető nem foglakozása körében követte el a
bűncselekményt, illetve az elkövetéshez nem használta fel azt, ezért továbbra is
gyermekosztályt vezető főorvosként praktizálhat – a másodfokú ítélethozatalig
biztosan. Az ítéletek nem súlyosbíthatók, mert a vádlottak terhére az ügyész nem
jelentett be fellebbezést, csak a védő.
Az apa és a lányok is – állításuk szerint – meggyónták a szörnyű bűnt.
Környezetük beszámolója szerint a család az apa lebukásáig teljesen egységesen
jelent meg a város kulturális és társadalmi rendezvényein, kívülről semmi sem
látszott a lányok szenvedéséből.
„A vallás könnyen torz magatartások elfedőjévé válhat. Bemagyarázhatja magának
az ember: »Elintéztük a Jóistennel, minden oké.« Így ténylegesen elhihették,
hogy megoldották, pszichésen felszabadulhattak. Valójában ilyenkor a gyóntatót
lelki szemetesládának használják” – mondta el lapunknak Wildmann János teológus
közgazdász, az Egyházfórum című katolikus folyóirat főszerkesztője, hozzátéve,
hogy a gyónás nem feltétlenül jelent feloldozást, mivel feltételrendszeréhez
tartozik az okozott kár helyrehozása is. A teológus szerint a gyóntató pap nem
jelentheti fel az elkövetőt, viszont figyelmeztetnie kell a bűnöst ennek
kötelező jellegére, és addig nem is adhat „feloldozást”, amíg a gyónó fél nem
így jár el. Emellett, ha az anya és a lánygyermekek is feltárták az eseteket,
akkor a papnak őket is fel kellett szólítania, hogy mint szenvedő felek tegyék
meg a szükséges jogi lépéseket.
2006. 10. 13. (X/41)
