Fotó: S. L.
Az építtetők valóban nem az előírásnak megfelelően jártak el. Kling István, a
Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (KDKF) igazgatója elmondta a
Heteknek, hogy a luxusjachtkikötőnél kikotort mederanyagot két, egymástól távol
eső helyen kellett volna elteríteni, a kivitelező cég azonban ezt csupán egy
partszakasznál helyezte el, és tizenháromezer köbméter helyett negyvenezer
köbméter homok került a Balatonba. Az igazgató szerint így nem „strandlídósítást”
követtek el, hanem tulajdonképpen megszüntették a fürdőhelyet. A Közép-Dunántúli
Környezetvédelmi Felügyelőség felszólította a tulajdonost az eredeti állapot
visszaállítására.
A balatonlelleiek azonban egészen máshogy vélekednek. A helyi borozó tulajdonosa
szerint az egész cirkusz a polgármester lejáratásáról szól. Mint mondta, a
lakosság kilencvenkilenc százalékának semmi kifogása sincs a kialakult helyzet
ellen, sőt mindenki örül, hisz most már a Balatonban kisgyermekek is tudnak
fürödni, ráadásul szerinte a víz így jobban tisztul. „Örülni kellene – erősíti
meg a kocsmáros álláspontját egy helybéli –, a strand végre ismét elnyerte régi
hírnevét.” Kling István azonban továbbra is ragaszkodik álláspontjához, és
leszögezi, hogy volt ugyan egy engedély, de a beruházók az engedélytől eltérően
jártak el, ezért a hatóság a szükséges intézkedéseket megtette.
Az általánostól eltérő módon nem lapunk kereste meg Kenéz István balatonlellei
polgármestert, hanem az érdeklődést hallva ő hívta fel szerkesztőségünket.
Elmondása szerint az ötlet annyira népszerű, hogy ha kell, demonstrálni is
hajlandók. „Semmiféle szabálytalanság nem történt, az építkezés rendelkezik
vízjogi engedélyekkel. Mindössze annyit követtünk el, hogy a vízszint magassága
miatt a felhomokozás magasabbra sikerült, mint ahogy azt engedélyezték.” Azt is
hozzátette, hogy nem raboltak el semmit, és a bulvármédiában is félreinformálták
a nyilvánosságot: a hírekben megszólaltatott „helyi lakos” valójában egy
balatonlellei apartmantulajdonos budapesti hölgy, aki tájékozatlansága miatt azt
sérelmezte, hogy a Balatonba iszap került. „Semmilyen iszapot nem lehet találni,
valójában balatoni szürkehomokról van szó” – nyugtatja meg a városatya az
aggódókat.
A kereskedelmi csatorna híradójában egyébként olyan képeket is lehetett látni,
amelyeken munkások akadályozzák meg, hogy az operatőr felvételeket készítsen.
Kenéz azt állítja, hogy nem is a konkrét helyszínen, hanem egy apartman
építkezésén forgattak, ahová még ő, a polgármester sem léphetne be.
Összegzésében az „aki nem hiszi, járjon utána” módszert javasolja, és mindenkit
invitál, hogy látogasson el Balatonlellére, és győződjön meg saját maga is a
strand minőségéről. Az ügy azonban továbbra is jogi úton van, és ha a hatóságok
diadalmaskodnak, úgy a strandot eredeti állapotába kell visszaállítani.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »