Sólyom László beiktatásakor. Visszahozná a közéletbe az emelkedettséget Fotó: Hetek archív
Közben a politikai pártok sem tétlenkedtek, mivel Mádl Ferenc kijelentette: nem kíván hosszabbítani, a Fidesz végül Sólyom László mögé állt. Az MSZP Szili Katalin személyében saját jelöltet állított. Ennek kapcsán a szabaddemokraták aggályaiknak adtak hangot: egy pártpolitikus szerintük nem képes az ország egységét szimbolizálni. Az ellentét később komoly vitává mélyült, a liberális képviselők a szavazások során következetesen ragaszkodtak álláspontjukhoz – és számukra is elfogadható jelölt híján többségük tartózkodott a voksolásnál.
Az Országgyűlés végül Sólyom Lászlót választotta meg államfőnek. Az új elnök egy interjúban hangsúlyozta: szeretne egyfajta érzelmi, metafizikus emelkedettséget visszahozni a magyar közéletbe, és nem retten meg az olyan kifejezésektől, mint például a hazaszeretet. Célja, hogy tevékenysége során ne csak a pártoktól, hanem a közvéleménytől is függetlenítse magát. Sólyomi szóhasználattal élve: "ő lesz a belga Magyarországon, a konzervatívoknak liberális, a liberálisoknak konzervatív", aki "nem akar szeretett elnökünk lenni".
2005. 12. 23. (IX/51)
