Gyurcsány Ferenc történelmi jelentőségűnek nevezte amerikai útját a két ország kapcsolatának szempontjából: a gazdasági áttörések és a kilátásba helyezett vízumkönnyítés helyett a közbeszéd középpontjába mégis a 2001. szeptember 11-ei események kerültek. A miniszterelnök szerint ugyanis oktalan és elhibázott politikát folytatott az akkori kormány, mivel "nem utasította vissza a MIÉP azon megállapítását, hogy Amerika rászolgált sorsára, sőt, mentegetni igyekezett azt". (Mint ismeretes, Csurka István a terrortámadás másnapján kijelentette: Amerika megérdemelte a sorsát, mert "a világ elnyomott népei nem tűrhették válaszcsapás nélkül a globalizmus által rájuk rótt megaláztatásokat, a kizsákmányolást és a Palesztinában folyó tervszerv? népirtást".) Tapasztalatai szerint nem csupán Bush elnök, hanem a teljes amerikai kormányzat számon tartja, hogy hazánk 2001-ben "nem megmagyarázhatóan viselkedett".
Az ellenzék részéről felszólaló Áder János alaptalannak nevezte a vádakat. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett: a 2001 szeptemberében az Országgyűlés által elfogadott, ám a kormány által indítványozott határozat az esztelen terrorcselekmény mellett azokat is elítélte, akik indokokat próbálnak keresni a barbár cselekedetre. Szerinte ezzel a magyar kormány eleget tett a világ által támasztott követelményeknek, még akkor is, ha Orbán személyesen nem határolódott el a MIÉP-elnök Amerika-ellenes nyilatkozataitól.
Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója lapunknak adott nyilatkozatában fontos belpolitikai kérdésnek nevezte a témát. Gyurcsány részéről a Csurka-nyilatkozat felemlegetésének indokát abban látja, hogy a mindenkori amerikai elnökkel történő találkozók nagy nyilvánosságot kapnak, presztízskérdésnek számítanak. A kérdés örök: ki elfogadottabb külföldön? A kormányfő ennek szellemében fel is nagyította utazásának minden elemét. Nyilatkozataival egyrészt azt érzékeltette, hogy a kormány hozta helyre azokat a hibákat, melyeket az Orbán-kormány ejtett a két ország közti viszonyban. Másrészt megpróbálta lerombolni a külföldi partnerek számára elfogadható Orbán Viktor-imázst, melyet a Fidesz elnöke a közelmúltban az Egyesült Államokban, Izraelben és Palesztinában tett látogatásaival igyekezett felépíteni. Az elemző szerint a történtek tökéletesen beleillenek a kormányfő kommunikációs stratégiájába, melynek lényege, hogy a saját magáról kialakítani próbált képpel, a "felelős és bátor államférfival" szembehelyezi Orbán Viktor és a Fidesz szerinte "gyáva, megalkuvó szélkakas-politikáját".
Jeszenszky Géza viszont – aki az Orbán-kormány alatt hazánk amerikai nagykövete volt – nem tartja valószínűnek, hogy e kérdést Bush elnök valóban számon tartaná. Elmondása alapján ez már csak azért sem valószínű, mivel miniszterelnöksége idején Orbán Viktor háromszor is járt az Egyesült Államokban, és valamennyi alkalommal jó benyomást tett mind Clinton, mind Bush elnökre. Gyurcsány amerikai útját viszont elmulasztott lehetőségként értékelte. A miniszterelnöknek szerinte többek között a Szerbiának nyújtandó anyagi támogatás feltételeiről is kellett volna tárgyalnia. "Az elmúlt hetek eseményeinek fényében különösen fontos lett volna lobbizni azért, hogy a segítségnyújtás egyik feltételeként – az elmúlt évhez hasonlóan – idén is a helyi kisebbségek védelmét jelöljék meg" – mondta.
Gyurcsány a vizsgálóbizottság előtt
Ismét ülésezett az Apró–Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság. A tagok kérdéseire ezúttal Gyurcsány Ferenc válaszolt. Deutsch Tamás (Fidesz) azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy hazudik, amikor azt állítja, hogy cége jelentős beruházást végzett a Szalay utca 4. szám alatti ingatlanon. Az első becslés szerint 16 millió forintot érő ingatlanon a következő vagyonértékelésig 968 ezer forint beruházást végzett a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó cég. Röviddel ezután viszont már több mint 45 millió forintra értékelték az ingatlant.
2005. 10. 14. (IX/41)
