Az Alkotmánybíróság (AB) több ponton is alkotmánysértőnek nevezte a májusban elfogadott új felsőoktatási törvényt. A taláros testület keddi határozata szerint a jogszabály sérti a tanszabadságot, a tudományos élet szabadságát és a felsőoktatási
intézmények autonómiáját.
A törvényt még – utolsó intézkedései egyikeként – Mádl Ferenc küldte előzetes normakontrollra. Az államfő többek közt azt kifogásolta, hogy a rendelkezés a felsőoktatási intézmények vezetésében meghatározó szerepet betöltő irányító testületek létrehozását írta elő, ezeket az intézményi autonómiát korlátozó jogkörökkel ruházták fel a törvényalkotók.
A köztársasági elnök sérelmezte azt is, hogy a jogszabály felhatalmazta az oktatási minisztert arra, hogy egyes esetekben maga döntsön intézmények sorsáról. Az AB alátámasztotta Mádl Ferenc alkotmányos aggályait.
A döntés várhatóan nem lesz hatással az új, bolognai típusú képzés jövőre esedékes bevezetésére. 2006-tól tehát a hagyományos egyetemi és főiskolai szakok helyett már csak úgynevezett bachelor képzések indulhatnak – ennek elvégzése után léphetnek a hallgatók a master, majd a doktori fokozatra.
Ellenzéki honatyák az AB döntése után Magyar Bálint oktatásügyi miniszter menesztését követelték. Almássy Kornél, az MDF alelnöke úgy fogalmazott: "Magyar Bálint ahelyett, hogy csupán a képzés átalakításával foglalkozott volna, a saját »agymenéseit« is belevette a törvénybe." A kisebbik ellenzéki párt képviselője szerint az eset megkérdőjelezi a miniszter alkalmasságát.
A kormánypárti politikusok bizalma azonban rendületlen. Tatai-Tóth András, az oktatási és tudományos bizottság szocialista tagja úgy véli: az ellenzék számára közömbös, hogy mit tesz Magyar Bálint, ők rendületlenül követelik a lemondását. "A miniszter úr nagy ambíciókkal fogott bele a hazai oktatás átszervezésébe" – mondta lapunknak, s bár egyes intézkedések később hibásnak bizonyultak, ezeknek távolról sincs akkora jelentőségük, mint amekkorának azt az ellenzék próbálja beállítani.
2005. 10. 28. (IX/43)
