Zápor után a Maglódi úton. Csorognak Fotó: MTI
A biztosítókhoz érkezett bejelentések alapján az idei természeti csapások következtében keletkezett károk eddigi mértéke meghaladja a másfél milliárd forintot, ami az év végéig még tovább fog emelkedni. Míg augusztus első felében az északi, északkeleti országrészben okozta a legnagyobb károkat az esőzés, addig a hónap utolsó harmadában a legerőteljesebben a Dunántúlt érintette.
Az időjárás miatt el kellett halasztani a kaposvári jégkorongbajnokságot. Az esővíz behatolt a pályára, amelyet már nem tudnak a jövő hétre versenyképes állapotba hozni, ezért a Kapos Kupa elhalasztása mellett döntöttek a szervezők. Kaposváron 181 lakást, csaknem 500 embert veszélyeztetett az áradás, nyolc családot kellett kiköltöztetni, sokan azonban maguktól hagyták el vízzel elárasztott otthonaikat.
Áradás várható a Dunán is. A folyó felső szakaszán az elmúlt napokban 40-60 milliméternyi csapadék hullott, ám a Duna osztrák és német szakaszain továbbra is esik. Lapzártánkkor 69 kilométeren volt elsőfokú, 53 kilométeren pedig harmadfokú árvízvédelmi készültség a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Murán.
Szolnok megyében múlt péntekig 86 milliós kár keletkezett, az épületek helyreállítása az előzetes becslések szerint majdnem 200 millióba kerül majd. Békésben is elkészült az előzetes felmérés, eddig 450 ingatlanban szintén majdnem 200 milliós kárról beszélnek, de folyamatosan érkeznek az újabb bejelentések.
Kedden délután rövid idő alatt közel ötven milliméter eső zúdult a Csongrád megyei Deszkre, ahol néhány utcát elöntött a víz; öt-tíz ház volt közvetlen veszélyben. Közben Budapesten a keddi hatalmas eső miatt a X. kerületben több út is járhatatlanná vált.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője kifejtette, hogy a hét elején több száz esetben vetették be a tűzoltókat az esőzések okozta károk enyhítésére. A legfontosabb feladat továbbra is a
szivattyúzás és a fertőtlenítés. Dobson Tibor szerint a keletkezett károkat az időjárás függvényében leghamarabb a hét végére tudják felmérni, mivel a hét eleji újabb esőzések miatt a munkálatokat szinte elölről kell kezdeniük.
"A mostani esős időjárást az Alpok térségében kialakult úgynevezett hidegcsepp okozta, amely ciklont hozott létre" – nyilatkozta lapunknak Kánai Gábor meteorológus. A szigetszerűen elkülönülő hideg levegőáramlatot minden irányból meleg levegő veszi körül, és ez a gyorsan leáramló hideg levegő alakította ki a ciklont, amelynek erős felhőképző tulajdonsága van, valamint zivatarhajlama is nagyon magas. Ez napokig a Kárpát-medence térségében maradt, nagy károkat okozva Magyarország mellett még Ausztriában és Németországban is.
"A bajt még az is tetézte, hogy rövid időn belül ez volt a harmadik ilyen zivataros időszak, aminek következtében a talaj nedvszívó képessége elérte végső határát, és a hét eleji csapadékot már nem tudta elnyelni, így az a felszínen maradt" – magyarázza a meteorológus. Ugyancsak meglepő, hogy – ellentétben más zivatarokkal – a mostani nem lokális, hanem az egész ország területére volt jellemző. A lehulló csapadék mennyisége országosan átlag kétszer magasabb volt, mint eddig valaha, ám helyenként meghaladta a szokásos mennyiség négyszeresét is – állítja Kánai Gábor.
(Hetek)
2005. 08. 26. (IX/34)
