A Fővárosi Bíróság május közepén még úgy találta, hogy a korábban Lévai Anikó résztulajdonában is álló kft. helyreigazítási kérelme nem megalapozott, ezért elutasította azt. A kereset szerint az ÉS a Tokaji Borcsaták II. címmel megjelent cikkében valótlanul állította, hogy a cég 2000-ben és 2001-ben három olyan taggyűlést is tartott, melyeken az akkori kormányfő is jelen volt. A felperes érvelési technikája arra a logikai láncolatra épült, amely szerint meg nem történt taggyűlésről jegyzőkönyv sem készülhetett, tehát az ÉS által a tárgyaláson lobogtatott, állítólag az eredetiről fénymásolt példányok tartalma szükségképpen hamis. Magyarán szólva, elég az ülések megtörténtét mint formai körülményt cáfolni, és minden abból következő, Orbán Viktorra és baráti körére nézve terhelő tartalmi kérdés értelmetlenné válik. Ezek után már hiába állítja Mayer Aranka – a kft. egyik tagjának volt felesége, az ÉS koronatanúja –, hogy több esetben szemtanúja volt annak, ahogy Orbán Viktor és baráti köre egy-egy családi összejövetel alkalmával félrevonultak "taggyűlni", hiszen maguk a tagok nyilatkoztak arról írásban, hogy a nevesített időpontokban nem történt ilyen. Az első fokon eljáró bíró az ÉS számára kedvező ítélet indoklásában kifejtette, hogy a felperes nem tudta bizonyítani Mayer Aranka vallomásának ellenkezőjét, a per eldöntése szempontjából pedig nem volt érdemi jelentősége annak, hogy a szóban forgó ülések szabályos taggyűlésnek minősülnek-e vagy sem.
A másodfokú bírói tanács szerint azonban ez lényeges, ezért helyt adott a kft. fellebbezésének, és megváltoztatta az ítéletet. Az immár jogerős döntés így szöges ellentéte az elsőfok ítéletének. Hogy ez hogyan lehetséges, arra a perben álló felek mögött "tornyosuló" politikai riválisok kész válasszal rendelkeztek. Egy baloldali napilap szerint ugyanis a fellebbezésnél eljáró egyik bíró, Győriné Mauer Amália férje Fidesz-közeli.
A Fidesz azzal hárított, hogy egyik élharcosát, nevezetesen Szíjjártó Pétert már két ízben is elmarasztalta ugyanez a bírói tanács, vagyis az elfogultság kizárható.
Kovács Zoltán olvasatában "Tokajhegyalja 2005" nyert pert "Tokajhegyalja 2000" ellen, hiszen a társaság korábbi önmagát győzte le akkor, mikor saját, öt éve jegyzőkönyvbe vett üléseit letagadta. Az ÉS főszerkesztője szerint az elsőfokú ítélet egy olvasóbarát, a fogalmak köznyelvi felfogására koncentráló, világos, tiszta, disztingvált döntés, mely a törvény szelleme szerint, a mindennapi élet realitását veszi figyelembe; míg a másodfokú határozat egy életidegen jogi formalizmus, amely a törvény való élettől elszakadt betűje szerint értékeli a helyzetet. Az első kimondta, hogy igenis voltak megbeszélések, ahol döntések születtek, és jegyzőkönyvek rögzítettek mindent, a második viszont azt mondja, nem történt semmi. Első fokon elfogadták Mayer Aranka tanúvallomását bizonyítékként, másodfokon pedig csak az számított, hogy a tanú maga ismerte el: nem volt jelen a jegyzőkönyvben rögzített üléseken, tehát megtörténtükről és az ott elhangzottakról sem tudhat. "A kft., mint felperes szándékosan terelte formállogikai síkra a bizonyítást, nem voltak hajlandók a jegyzőkönyvek tartalmáról vitázni, és ezt a megközelítést tette magáévá a másodfokú bíróság is" – mondta a Heteknek Kovács, hozzátéve, hogy mindenképpen élnek a felülvizsgálati kérelem lehetőségével.
"Ha a bíróság azt mondta, hogy ilyen taggyűlések nem voltak, akkor azokon Orbán Viktor nem tudott részt venni" – érvelt a kft. ügyvédjének logikája szerint Répássy Róbert, a Fidesz–MPSZ frakcióvezető-helyettese, a párt jogi kabinetjének vezetője. Mint lapunknak kifejtette, ez a végkövetkeztetés összecseng a volt miniszterelnök két hónapja hangoztatott állításával, miszerint soha nem járt ilyen ülésen. Ha pedig ez így van, akkor a neki tulajdonított
– egyébként általa is elismert – kijelentések arról a bizonyos pályázati pénzről, melyből nem szabad a legnagyobb tételt elnyerni, csak magánbeszélgetésben hangozhatott el, ami már egy más jogi kategória.
Mivel a bíróság úgy látta, hogy a jegyzőkönyvek mint bizonyítékok nem hitelt érdemlőek, Répássy szerint az ÉS törvényszerűen el fogja bukni azokat a várhatóan előtte álló pereket, melyek a dokumentumok tartalmára épülő cikkek miatt indulhatnak. Ennek ellentmondani látszik a kft. ügyvédjének az elsőfokú határozat kihirdetése után tett kijelentése, amely szerint "a társaság más ok miatt biztosan nem perel majd". (Mayer Arankával készült interjúnkat
itt olvashatja.)