hetilap

Mádl Ferenc államfő és Szili Katalin házelnök Fotó: V. Sz. 

Az MSZP bázisának első számú jelöltje az a Szili Katalin, akinek a jelölését a szabaddemokraták egyelőre határozottan elutasítják. A nagyobbik kormánypárt elnöksége szombaton, választmánya egy héttel később, kongresszusa pedig április 15-én ajánl jelöltet Mádl Ferenc utódjául, akit az Országgyűlés június 6-án vagy 7-én választ meg titkos szavazással. A poszt elnyeréséhez az első és a második fordulóban a képviselők kétharmadának támogató voksa szükséges, míg a harmadik körben már elegendő az egyszer? többség is. Feltételezve ugyanakkor, hogy az ellenzéki képviselők nem hagyják ki a választást, az MSZP jelöltjének mindenképpen bírnia kellene az SZDSZ támogatását is, amely azonban ragaszkodni látszik ahhoz, hogy ne pártpolitikust jelöljenek erre a pozícióra.

A negyvenkilenc éves jogásznő hat éven át volt a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja, 1989 óta pedig az utódpártnak fizeti a tagdíjat. Tizenegy éve ült a szocialista frakcióban, környezetvédelmi államtitkárként tagja volt a Horn-kormánynak, és tavalyig az MSZP elnökhelyettesi posztját is betöltötte.

Szili ellenben azt hangsúlyozza, hogy az utóbbi hónapokban eltávolodott a direkt pártpolitizálástól, és már a múlté négyéves elnökhelyettesi pályája. Szocialista berkeken belül úgy vélik, a házelnök
Medgyessy Péter bukása és Gyurcsány Ferenc kormányfői jelölése óta tudatosan készül a köztársasági elnöki posztra, a parlament elnökeként a konszenzuskeresés, az integrálás és a kapcsolatteremtés embere. Ezzel függött össze, hogy lelkiismereti szavazásra hívott fel a decemberi referendumon is, eltérve ezzel a párt és a miniszterelnök kettős nemre buzdításától. Egy lapinterjúban ezt úgy magyarázta, már akkor sem pártpolitikusként viselkedett, illetve nem Gyurcsánnyal, hanem Mádllal szemben határozta meg magát, hiszen az államfő nyíltan az ellenzéki vélemény mellé állt.

A szocialista párt platformjainak mindegyike, tagozatainak és megyei szervezeteinek többsége Szilit jelölte a posztra, és lapunk szondázása alapján kétségtelennek tűnik a házelnök jelölése a legfőbb posztra. "Kényszerpályán mozog az MSZP elnöksége, nem szállhatunk szembe a párt bázisával" – ismerte el kérdésünkre a testület több tagja, hozzátéve ugyanakkor, hogy a pártvezetésben akadnak kétségek a házelnök alkalmasságával kapcsolatban. Ezek azonban főként politikai természetűek, nem pedig a pártpolitikusi előéletből származnak, mint a szabaddemokrata kifogások. Szilinek az elmúlt kétéves politizálásával kapcsolatban több hibát is felrónak a szocialisták, kezdve néhány félreérthető nyilatkozatától, a párttagság zömének akaratával való szembeszálláson át egészen a lelkiismereti szavazásig.

Különös, hogy a Szili "bűneiként" említettek egytől egyig a jelenlegi miniszterelnökhöz kapcsolódnak. 2003 augusztusában nagy vihart kavart az a tévéinterjúja, amelyben az akkori sportminiszter meggazdagodásának értékelését firtató riporteri kérdések kapcsán azt hangoztatta, hogy az MSZP erkölcsi amortizálódását csak az állíthatja meg, ha megszabadul az állampárti nómenklatúrától. Néhány hónappal később az MSZP-n belüli zsákmánypártról beszélt, amit szintén Gyurcsány bírálataként értékeltek. A miniszterelnök-jelölt tavaly augusztusi kiválasztásakor újfent rossz lóra tett: a végsőkig kiállt a már biztosan alulmaradó Kiss Péter mellett. 

Az államfői poszt az alkotmány és a közvélemény szerint is pártoktól független jelöltet kíván, de már a két előző elnök, Göncz Árpád és Mádl Ferenc sem volt híján a politikai kapcsolatoknak. Göncz egyenesen az SZDSZ ügyvivői testületéből ült át az államfői székbe, Mádl pedig az Antall-kormányban viselt miniszteri posztot. Mindkét előző elnök úgy tudott tehát pártok fölött állni, hogy egyértelműen köthető volt valamelyik politikai erőhöz. Ez a szocialisták szemében semlegesíti a Szili elleni kifogásokat; azt hangoztatják, hogy "volt már liberális, volt már konzervatív elnöke az országnak, ideje hát, hogy jöjjön egy szocialista-szociáldemokrata is". Említik a német példát: Johannes Rau személyében a szocdemek állítottak egykori pártpolitikus államfőt, előzőleg pedig a kereszténydemokraták jelölték a hozzájuk kötődő Roman Herzogot. "Az nem volt kérdés, hogy erőteljes szocialista kötődés? személyt javasoljunk, csak az, hogy ki lehet a legalkalmasabb" – fogalmazott egy magas rangú forrásunk.

Szili népszerűsége kétségtelen, a felmérések szerint Magyarország második legnépszerűbb politikusa a jelenlegi államfő mögött, és nem mellesleg nem osztja meg a társadalmat sem. A baloldali szavazók több mint 70 százaléka feltétel nélkül támogatja az államfői posztra, további egyötöd pedig nem ellenezné a megválasztását, vagy nem érdekli a kérdés. Talán ennél is fontosabb, hogy az ellenzéki választók 40(!) százaléka támogatja, és itt is 20 százalék a passzívak aránya. A választópolgárok kívánalmait is mintha Szilire öntötték volna: a Szonda-Ipsos "Milyen legyen az államfő?" kérdésére válaszolók 77 százaléka az esélyegyenlőséget és a szolidaritás képviseletét emelte ki, a jó kommunikációs képességek, a nemzeti egység megtestesítése, a törvények ismerete, valamint az európai ügyekben való jártasság mellett. Egyértelműen Szili mellett szól női és fogyatékos mivolta is. Eddig sálakkal és speciális kosztümökkel ügyesen álcázta bal kézfejének hiányát, amit 12 éves korában vitt le egy felrobbanó aknagyutacs, néhány hete viszont már vállalja fogyatékosságát a nyilvánosság előtt is.

Mindennek ellenére egy-két héttel ezelőttig a politológusok kódfejtő készülékekért kiáltottak, és nyugdíjas Kreml-szakértők reaktiválását szorgalmazták: a szocialista pártvezérek következetesen mellébeszéltek az államfőjelöltjüket firtató kérdésre. Hiller István pártelnök például csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy nőt szeretnének, de nem egyértelműsítette a jelöltet. És bár a kívülállók Szilit sejtették a rejtélyes személyben, több szocialista bennfentes szerint sem biztos, hogy rá gondolt volna az elnök. Informátoraink úgy tájékoztattak, Hiller tartózkodásának taktikai oka is volt, mivel nem akarta elkötelezni magát az SZDSZ-es tárgyalások előtt, de legalább ennyire szerepet játszhatott Szilivel szembeni ellenérzése is. Egy Szilit támogató szocialista politikus úgy fogalmazott: "a pártelit alternatívát állított volna a házelnökkel szemben, de sorra buktak el a jelöltjei". Forrásaink szerint a pártvezetés környékéről bukkant fel például Kósáné Kovács Magda neve.

Szili a párttagság körében kicsivel több támogatást kapott, mint a többi jelölt együttvéve. Komoly ellenérzésekkel viseltetetnek a szocialisták az államfői posztra már egy évtizede is emlegetett Glatz Ferenc iránt, aki hiába viselt tárcát a Németh-kormányban, az MTA elnökeként már pártok fölött állóként viselkedett, és a baloldalon tartottak tőle, hogy "hamar elfelejtette volna a szocialista hátszelét", és "kompenzált" volna köztársasági elnökként is. Az MSZP-ben amúgy is elegük van az olyan személyekből, akik "megválasztásukig szocdem-barátok, majd mindezt hamar elfelejtik, sőt ki is oktatják az MSZP-seket". 

Esélytelennek bizonyult végül a még titkos favoritként emlegetett Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, valamint Göncz Kinga, az esélyegyenlőségi és szociális tárca gazdája is. Elődjét, az EP-képviselő Lévai Katalint általában önjelöltnek tartják, de csak a vakvéletlen – illetve a koalíció megosztottsága – segítheti hozzá a poszthoz Sólyom László volt alkotmánybírósági elnököt is, akit – bár liberális körökben is jó a reputációja – főként jobboldali beállítottságú jelöltként a szocialisták semmiképpen nem támogatnának, csakúgy, mint Vizi E. Szilvesztert, a tudományos akadémia elnökét. Szabó István filmrendező jelölésének ötlete megmosolyogtató volt, igazából Bihari Mihály alkotmánybíró megválasztásának sincs realitása.

Érdekes, hogy egyetlen fórumon sem hangzott el Kovács László volt külügyminiszter neve, bár állítólag ő néhány éve nyíltan aspirált a posztra. Nem merült fel a korábbi miniszterelnök jelölésének ötlete sem, bár információink szerint tavaly ilyenkor még úgy állt a helyzet, hogy az utazni szerető Medgyessyt – beleegyezésével – a sok protokoll-látogatással járó posztra buktatták volna.

Március végén bejelentkezett viszont Horn Gyula. A lapunk által megkérdezett szocialistákat megosztotta az ötlet: egyesek szerint a volt kormányfő komolyan gondolja, mások emlékeztettek, hogy az utóbbi években minden fontos posztra felajánlotta magát. Akad olyan vélemény is, hogy a szabaddemokratákat presszionálandó Hornt a pártvezetés dobta be: "válasszatok, a Kati vagy a Gyula". Többen is Horn kongresszusi visszalépését valószínűsítették, bár azt nem merték megjósolni, hogy egyáltalán eljut-e addig.

Az SZDSZ által nemhivatalosan felajánlott Gombár Csabának, a Magyar Rádió korábbi elnökének megválasztása kevéssé valószínű, miként inkább liberális ötlet volt a jelöltséget azóta visszautasító Gönczöl Katalin volt ombudsman vagy Mécs Imre képviselő támogatása is. A szabaddemokraták nemhogy a választáshoz, hanem a jelöléshez is kevesen vannak (ötven képviselői aláírás a minimum), de az MSZP-nek nélkülük elvileg nincs meg még a harmadik fordulóhoz szükséges feles többsége sem. 

Bár öt esztendeje még presztízsveszteségnek tartották, hogy Mádlt csak egyszer? többséggel sikerült megválasztani, igazából soha nem volt pártok fölötti elnökjelölt. Gönczöt ugyan kétszer is kétharmaddal választották meg, de 1990-ben politikai alku, az Antall–Tölgyessy-paktum eredményeként; öt évvel később pedig a balliberális koalíciónak volt kétharmados többsége a T. Házban.

A hivatalos tárgyalások a két kormánypárt között majd csak az MSZP jelöltállító kongresszusa után kezdődnek, az informálisak értesüléseink szerint viszont már meg is szakadtak, mivel Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kitart a Szilit elutasító álláspontja mellett. Egyelőre nem körvonalazódik a kompromisszum, pedig korábban a szocialisták azt gondolták, politikai alkuval megvásárolható az SZDSZ. 

"A szabaddemokraták képtelenek megérteni, hogy nincs választási lehetőségük, az MSZP tárgyalódelegációja kötött mandátummal rendelkezik majd; az SZDSZ nagyon veszélyes játékot játszik" – bírálta a koalíciós partnert egy vezető szocialista, aki szerint pártja számára szimbólummá vált Szili jelöltsége. 

"A képviselők belenyugodtak abba, hogy az SZDSZ-é lett az oktatatási és a gazdasági terület, hogy csak öt szocialista visel tárcát, hogy MSZP jelöléssel a jobboldali liberális Bozóky András lett a kultuszminiszter, hogy a miniszterelnök évértékelésében a szabaddemokrata területeket látta kormányzati prioritásnak – a köztársasági elnöki poszt elvesztését nem nyelnék le" – állítják forrásaink. 

Mások viszont a pártvezetést bírálják, hogy zsákutcába manőverezte a pártot, valamint a miniszterelnököt, hogy Hiller és Lendvai Ildikó frakcióvezető nyakába varrta a konfliktus elsimítását. Gyurcsány feltűnően távol tartja magát a problémától, amit ő azzal magyaráz, hogy ez nem kormányzati kompetencia.

Szili és Gyurcsány vitáit a szocialisták abból eredeztetik, hogy előbbi a ‘94-ben feltűnt és négy évvel később a pártvezetésbe került (akkori) "új nemzedékhez" tartozik, aki betolakodó karrieristát látott a későbbi miniszterelnökben. Információink szerint a viszony kiéleződéséhez hozzájárult továbbá egy ígéret megszegése is: 2003-ban Szili tornatermet épített volna egy erdélyi kisfaluban, a hozzá szorosan kötődő Jánosi György akkori sportminiszter rábólintott az ötletre, utódja, Gyurcsány azonban lesöpörte az asztalról.

Szili biztos az elnökké választásában, és azt hangoztatja, hogy elindul az SZDSZ támogatása nélkül is. Forrásaink ebből arra következtetnek, hogy lehet valamiféle egyezség Sziliék és az MDF-frakció maradéka, illetve néhány fideszes képviselő között. Dávid Ibolya hálás lehet a jelenlegi házelnöknek, hogy tavaly ősszel megtarthatta frakcióját és házalelnöki posztját, utóbbiak pedig kockázat nélkül szavazhatnak rá, hiszen titkos szavazás lévén nem fog kiderülni, hogy kire adták a voksukat. 

Nehezen képzelhető el viszont bármiféle alku a Fidesszel, bár Kövér László több nyilatkozatában is utalt rá, pártja támogatna "egy hiteles baloldali politikust". Fideszes forrásaink értetlenül állnak az ötlet előtt, ők jobbnak tartanák, ha Sólyomot jelölné a Fidesz, hátha esetleg a szabaddemokraták Szilivel szemben inkább rá voksolnának. Többek szerint Kövér Glatzra, esetleg Biharira gondolhatott, néhány szocialista viszont biztosra veszi, hogy Pozsgay Imre, az Orbán-féle Nemzeti Konzultációs Tanácsba frissen átigazolt politikus, az MSZP ‘90-es listavezetője lesz a Fidesz jelöltje.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek