Múlt hét végén egy nyolcvanéves férfit a szegedi városi kórházból a Szegedi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájára szállítottak át, hogy koponyaműtétet hajtsanak rajta végre. A beavatkozás megkezdése után azonban kiderült: az orvosok által használt CT-felvétel nem a műtőasztalon fekvő emberről készült. A műtétet ezek után nem hajtották végre, ám a páciens ennek ellenére néhány nappal később meghalt. A történteket követően a kórházban és a klinikán is azonnali, szigorú és átfogó vizsgálatot indítottak el. Szabó Gábor egyetemi rektor közleménye szerint a vizsgálatnak meg kell állapítania az esetleges személyi felelősséget, valamint a városi kórház és a klinika közötti "logisztikai kapcsolat lehetséges hiányosságait". Nárai György, a kórház igazgatója pedig a távirati irodának azt hangsúlyozta, hogy bár a törvény szerint harminc nap áll rendelkezésükre a vizsgálat lefolytatására, három nap alatt szeretnének fényt deríteni a történtek körülményeire.
Az eset kapcsán nemcsak fegyelmi ügy indul majd, hanem várhatóan bűnügyi eljárás is: a felelősök foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt akár öt év börtönbüntetést is kaphatnak. Ezen kívül – amennyiben a kórház nem egyezne meg a hozzátartozókkal – kártérítési perre is sor kerülhet. Simon Tamás orvosi műhibaperekkel foglalkozó ügyvéd lapunknak elmondta: hasonló esetekben az elhunyt házastársa három-ötmillió forint kártérítést kaphat, gyermekei pedig másfél-hárommillióra számíthatnak. Az ügyvéd hozzátette: nem ez volt az első kirívó műhiba Magyarországon. Korábban többek között olyan is előfordult, hogy egy beteg jobb lába helyett a balt operálták meg, vagy egy egészséges csecsemőt összecseréltek sérvműtétre váró társával, más esetben pedig plazmaferezis után a paciens nem a saját, hanem valaki másnak a csoportidegen vérét kapta vissza, ezért kis híján meghalt. A súlyos műhibák nem vagyoni kártérítési összegei a nyolc-tíz millió forintot is elérhetik, de volt már példa negyvenmilliós kifizetésre is – bár ez utóbbi esetben a vagyoni és nem vagyoni kártérítés, valamint a kamatok is benne voltak az összegben.
A betegek érdekében egyébként a törvény szerint minden egészségügyi intézménynek felelősségbiztosítást kell kötnie, ám jelenleg harminc kórház ennek a feltételnek nem felel meg. Ezeknél az intézményeknél – illetve olyan esetekben, amikor a kárösszeg meghaladja az ötmillió forintos biztosítási keretet – a kórház vagy a fenntartó önkormányzat költségvetésének a terhére kell kifizetni a kártérítést vagy annak ötmillió forint feletti részét.
"A kilencvenes évektől kezdve a műhibaperek, így vélhetően a műhibák száma is, valamint az esetenkénti kártérítési összegek jelentősen emelkednek. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, évente körülbelül háromszáz ilyen jelleg? per kezdődik meg Magyarországon, amelyek összes kárigénye több száz millió forint, de volt olyan év, amikor az egymilliárd forintot is megközelítette" – közölte lapunkkal Martini Jenő műhibaperekkel foglalkozó orvos-ügyvéd, aki korábban szülész-nőgyógyászként praktizált. Mint mondta, orvosi műhibák leggyakrabban szülészeti, nőgyógyászati beavatkozások során fordulnak elő. Jellemző példa az újszülött oxigénhiány miatt bekövetkezett agykárosodása (ám az ilyen estekben nehéz megállapítani, hogy ez konkrétan az orvos hibájából következett-e be). Az egyes perek kettő-tíz évig is elhúzódhatnak, és az ügyvéd tapasztalatai szerint ötven százalékban a felperes, ötven százalékban az alperes javára születik ítélet.
A műhibák okaival kapcsolatban Simon Tamás elmondta, sokszor közvetlen összefüggés van az adott intézmény anyagi gondjai, eszközhiánya és a szakmai hibák között, de többségében mégis konkrétan az orvos vagy orvosok felelősek a tévedésekért. Martini Jenő ehhez hozzátette: a társadalmilag rosszabb körülmények között élő betegek sokszor panaszkodnak arra, hogy úgy érzik, mivel egyértelmű, hogy nem tudnak hálapénzt fizetni, az orvosok nem kellő gonddal bánnak velük – az ügyvéd szerint ebből kitűnik, hogy a paraszolvenciára
támaszkodó egészségügyi rendszer is gerjesztheti a műhibák előfordulását. Simon Tamás ugyanakkor azt is kiemelte, nemzetközi összehasonlításban nálunk kevesebb orvosszakmai hiba történik, hiszen például Németországban évente tizenötezer ilyen ügy van – ez azt is jelenti, hogy a magyar orvosok világviszonylatban szakmailag felkészültnek számítanak.
2004. 07. 09. (VIII/28)
