Fotó: Somorjai L.
"A cigizés számomra tökéletes pótcselekvés – mondja Monza Edina 17 éves gimnazista. – Ha zavarban vagyok, vagy ideges, vagy depressziós, megnyugtat, ha rágyújtok. Sőt, megfelelő ellenszer, ha az ember fogyni akar: akárhányszor eszembe jut, hogy egyek valamit, helyette inkább elszívok egy cigarettát. Szüleim nekem megengedik, igaz, ők is dohányoznak. 11 évesen próbáltam először, rendesen fuldokoltam tőle, biztos voltam benne, hogy soha az életben nem fogok rászokni. Aztán 14 éves korunkban egyre inkább rákaptunk az osztálytársnőmmel. Ma már, ha nincs elég pénzem, és döntenem kell: cigi vagy kaja, egész biztos, hogy az előbbinél kötök ki. Sokszor nem is esik jól dohányozni, maga a rágyújtás is elég
Három éve szerintem egyetlen napot sem húztam ki nélküle. Igen, tudom, hogy káros, meg hogy nélküle tovább élhetnék. De úgy meg minek?"
A magyar kamaszok dohányzási mutatói, akárcsak a felnőtteké, messze rosszabbak az egyébként sem túl jó európai átlagértékeknél. Különféle kutatások egybehangzó adatai szerint az utóbbi években a tizenéves korosztály háromnegyede arról számolt be, hogy már kipróbálta a dohányzást.
Egyharmaduk legalább heti rendszerességgel dohányzott is a megkérdezéskor. Az OEFK Országos Gyermekegészségügyi Intézete által tavaly megkérdezett 13–16 éves tanulók kétharmada már kipróbálta a dohányzást, ezen belül harmaduk jelenleg is dohányzik, kisebb részüknél (17,7 százalék) pedig már kialakult a függőség. Ez azt jelenti, hogy reggel első dolguk rágyújtani. Nekik kiemelkedően nagy esélyük van arra – mondják a szakemberek –, hogy később dohányzás okozta betegségük legyen, és ebben idejekorán meghaljanak. A kutatók riasztónak gondolják, hogy a még soha nem próbálkozó fiataloknak is több mint az ötöde úgy gondolja, hogy a következő évben elkezd dohányozni. Bár a dohányzás tradicionálisan inkább a fiúkra jellemző, mára szinte elhanyagolhatóvá lett a nemek közti különbség mértéke: mindkét esetben egyharmad a dohányzók aránya, és kétharmad a már próbálkozóké (egész kis hányad szivarozik vagy pipázik).
Az OEFK-kutatás eredményei szerint nem működik hatékonyan sem az iskolai, sem a szélesebb társadalmi prevenciós tevékenység, és hatástalanok a törvényi korlátozások. A 18 év alatti fiatalok többnyire akadály nélkül vásárolhatnak cigarettát az üzletekben, és dohányozhatnak elvileg tiltott helyeken. A dohányzó tanulók több mint harmada szeretné abbahagyni káros szokását, és kétharmada tavaly meg is próbálkozott ezzel. Mindeközben a megkérdezettek fele tavaly nem részesült sem iskolai prevencióban, sem más helyről jövő segítségben. De hétköznapi jó példát is keveset látnak maguk körül, s valószínűleg ez a legnagyobb baj. Hazánkban a dohányzás a leginkább elfogadott egészségkárosító magatartásforma. A fiatalok többsége a szűkebb és tágabb környezetében állandóan kénytelen dohányfüstöt belélegezni: a nemdohányzók 76 százaléka, a dohányzók 92 százaléka az otthonában rendszeresen ki van téve cigarettafüstnek. Nyilvános helyeken a fiatalok 90 százaléka kénytelen nyelni a füstöt.
A dohányzás mintakövető magatartás, ebben elsőrend? a szülők hatása, és igen jelentős a kortársaké. A kamaszok, bár tudnak róla, nem foglalkoznak a dohányzás káros következményeivel, csak a rövid távú előnyeire koncentrálnak. Ebben nem kis szerepe van a médiának, a közvetett reklámoknak is. A fiatalok számára a cigarettázás főként szociális jelleg? tevékenység, melynek segítségével kapcsolatot teremthetnek kortársaikkal. A kutatás készítői szerint a komplex egészségnevelő kampány alapfeltétele a felnőtt-társadalom – a szülők, pedagógusok – kellő felvilágosítása és mozgósítása.
A hazánkban végzett kutatás egy egyedülállóan nagyszabású nemzetközi felmérés része, melynek keretében a WHO 1998 óta a világ 150 országában közel egymillió fiatalt kérdezett meg dohányzási szokásairól. Általános jelenség, hogy egyre több fiatal füstöl, és egyre korábban gyújt rá az első cigarettára, és egyébként is növekvő tendencia tapasztalható a lányok/nők és a szegényebb rétegek körében. A WHO Európai Régióját a világ összes dohányzással kapcsolatos megbetegedésének közel egyharmada érinti, a cigarettázók aránya ugyanitt a harminc évvel ezelőtti 45 százalékról mára 30 százalékra csökkent, ami még így is hatalmas terheket ró a közegészségügyre.
Világviszonylatban minden tizedik ember halálának oka a dohányzás. A dohányzás felelős a rosszindulatú daganatok feléért – ezen belül a tüdőrákok 90 százalékáért –, a krónikus hörgőtágulatok 80 százalékáért, a szív- és érrendszeri megbetegedések (például szívinfarktus, érelmeszesedés), valamint az agyér-betegségek több mint feléért. A szív teljesítő képessége már néhány hónappal a dohányzás elkezdése után romlani kezd.
"Amikor megszületett a kisfiam, öt teljes évig nem gyújtottam rá – meséli Révész Tamás vállalkozó. – Aztán egyik nap, amikor nagyon összejöttek a dolgok, vettem egy doboz cigit, ami másnapra el is fogyott. Azért elég rossz érzés, hogy ennyi szünet után ugyanott folytattam, ahol abbahagytam."
A felnőtt magyar férfiak 38 százaléka, a nők 23 százaléka napi rendszerességgel dohányzik. Magyarországon évente 140 ezer halálozás történik, és ebből minden ötödik, összesen 28 ezer haláleset a dohányzás következtében kialakuló betegségeknek tulajdonítható. A dohányzás a kutatók szerint ezáltal szabályos nemzeti katasztrófa előidézője.
2003. 11. 21. (VII/47)
