A tervezet a "Szabad egyház szabad államban" címet viseli, amely a Deák-évre rímeltetve a "haza bölcsétől" származó idézet, és alapgondolata a polgári átalakulás vívmányaként emlegetett lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása, illetve az állam és egyház elválasztásának elve. A hatoldalas anyagban az unió olyan összefüggésben kerül említésre, mint amelynek legtöbb tagállamában már megszűnt a "pártok és egyházak kétes összefonódása", a trón és oltár szövetsége. Mivel hasonlók említésekor jobboldalról rendszeresen felhangzik az egyház és a társadalom szétválasztásának rémképe, a szerzők szükségesnek ítélték kiemelni: nem erről szól a történet, csupán arra kívánnak kísérletet tenni, hogy az állam ne állhasson e két szféra közé. Megelőzve a további kérdéseket, a dokumentum kiáll a már létrejött – igaz alkotmányosan megkérdőjelezhető – különmegállapodások betartása mellett, és az ingatlanrendezés felgyorsítását ígéri. Fontos, és talán új elem, hogy a javaslat az egyházak közötti, "történelmi privilégiumokra alapozott jogi különbségtétellel" szemben foglal állást, és a vallási közösségeknek nyújtható anyagi, illetve jogi természet? kedvezményeket azok tényleges társadalmi szerepe alapján látja meghatározhatónak. Ezenfelül óva int az egyházak nyilvántartásba vételének idő- és létszámbeli korlátozásától, valamint azok hitelveinek tartalmi bírálatától. A legérdekesebb rész azonban kétségkívül a finanszírozás kérdése. Ebben már az elején leszögezik, hogy "a kormány felszámolja az egyes egyházak államtól való megnövekedett anyagi függőségét", és ezzel együtt azok politikai kiszolgáltatottságát. Olyan egyházfinanszírozási rendszer megteremtésére kapunk ígéretet, amely "kiszámítható, tervezhető, garanciákkal biztosított" mind az állam, mind az egyházak számára, és a hitélet vonatkozásában gyakorlatilag önfenntartóvá teszi a vallási közösségeket. Végül a személyi jövedelemadóból az egyházak számára felajánlható egy százalék átgondolása és a fenti elvekhez való igazítása kerül terítékre.
Buda Péter, a tervezetet jegyző egyik miniszteri tanácsadó szerint munkájuk elsősorban az Orbán-kormány egyházpolitikájával áll éles ellentétben, hiszen – mint mondja – ez a kormány nem kíván keresztény Magyarországot építeni, és nem nevezi a történelmi felekezeteket stratégiai szövetségesének. Céljuk azon polgári értékek közvélemény elé tárása volt, amelyek nemhogy nem idegenek a magyar joghagyományoktól, hanem egyenesen abban gyökereznek. Buda meg van győződve arról, hogy a lakosság jelentős része azzal értene egyet, hogy az egyházakat saját híveik tartsák el és ne az adófizetők. Úgy véli, politikai döntés kérdése, hogy elfogadjuk: minden egyház egyenlő
elbánásban kell részesüljön, vagy vannak olyan egyházak, amelyek az évszázadok során különböző, nem igazán versenytiszta feltételek között elértek egy bizonyos státuszt, és azt konzerváljuk számukra. A tanácsadó a szemléletváltás egyik fő akadályának az egyházpolitika és a pártpolitika szoros kapcsolatát tartja, és éppen ezért egy kissé pesszimista koncepciójuk megvalósíthatóságát illetően.
A dolgozat másik alkotója, Wildmann János, a Pécsi Tudományegyetem Vallástudományi Központjának vezetője, az Egyházfórum cím? katolikus folyóirat főszerkesztője kihangsúlyozta, hogy a dolgozat nem az egyházfinanszírozásról szól, hanem arról, hogy a kormányzat tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját és biztosítja szabad működésüket. Elmondása szerint a tervezet azoktól a kliséktől akar búcsút venni, amelyek állam és egyház rendszerváltás óta tartó összefonódását máig fenntartotta. Két feltétel együttes megvalósulása esetén látja végrehajthatónak javaslatukat. Az egyik ilyen a politikai akarat, a másik pedig, hogy az érintett egyházak hajlandóak-e leválni az államról és egy önállóbb létezési formát megkockáztatni. Számára is egy olyan automatizmus beépülése lenne üdvözlendő az egyházpolitikába és az egyház-finanszírozásba, amely minden szereplő számára előre kiszámítható, és kiiktatná a "kézi vezérlés" lehetőségét. Meggyőződése továbbá, hogy hosszú távon a hitélet hívők általi finanszírozása a nagyobb egyházak esetében sem lehetetlen, sőt kifejezetten pozitív változást hozhat.
"Ez nem egy végrehajtandó tervezet, inkább azt akarja érzékeltetni, hogy állam és egyház szabadsága, viszonya hogyan tud a legjobban kifejeződni, ha kivonták a politika mezőjéből." – vélekedik a javaslatról Gulyás Kálmán egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkár. A szöveg egyik fő erényének tartja, hogy minden egyházat alapvetően egyenlőnek tart, valamint teljes mértékben a törvény szövegéhez és szelleméhez tér vissza. Az államtitkár szerint azon jogszabályok kérdését, melyek jelenleg pozitív diszkriminációt érvényesítenek egyes felekezetek vonatkozásában, az uniós csatlakozás fogja megoldani, és ilyenformán például a "történelmi egyházak" vámtörvénybe iktatott kedvezményei is értelmüket fogják veszteni. Ami pedig az egyházfinanszírozási rendszer megreformálását illeti, Gulyás Kálmán érve megdönthetetlen: "Gondoljon bele, ha mind a negyvenezer civil szervezet állami támogatásért kuncsorogna, már rég nem lenne állami költségvetés."
Az egyházi ügyek felelőse szerint fontos szempont, hogy az egyházak államtól átvállalt, közfeladatot ellátó funkciója az önkormányzatokhoz hasonlóan részesüljön támogatásban, de a hitélet vonatkozásában a társadalomban betöltött szerepük alapján tudjanak gazdálkodni saját híveik támogatásából. A hagyományos felekezeteknek nem kell aggódniuk – közli megnyugtatásul az államtitkár –, hiszen az egyszázalékos felajánlások alapján idén is jelentősen növelték támogatóik számát.
Egyirányú sugárzás
A héten hallgatta meg a parlament Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága a három közmédium elnökét figyelemmel arra, hogy a kisebbségek, illetve egyházak számára milyen médiajelenlétet biztosítanak. Ragács Imre, az MTV Rt. elnöke elmondta, hogy évente tizenkétezer perc vallási műsort sugároznak, melyből hétezret a MTV2 megismétel. A "történelmi egyházakkal" 1999 decemberében állapodtak meg egy szorosabb együttműködésről, melyet minden év februárjában megújítanak és kiegészítenek. A "kisebb vallási közösségek" egyéb, egyházi jelleg? műsoraikban szerepelhetnek. A köztévé idei, 40 százalékos költségcsökkentése ellenére a vallási műsorok anyagi háttere továbbra is biztosított.
2003. 10. 17. (VII/42)
