hetilap

Emléktáblát avattak a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán vitéz lófő nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes tiszteletére, aki a vészkorszak idején is emberségről tett bizonyságot, 1942 őszétől 1943 nyaráig történő honvédelmi minisztersége alatt pedig a német és magyar szélsőjobb befolyásának visszaszorításáért küzdött. A képen Fogarasi Katalin, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság titkára és Holló József vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója látható Fotó: Somorjai László

"A rendszerváltozással új bűncselekménytípus jelent meg, amelyik a törvényesség látszatával, a joggal való visszaélés útján családokat forgat ki lakásukból, otthonukból. (…) A jogi útvesztőben tévelygő áldozatok, sértettek teljes emberi megalázása, kizsákmányolása, félrevezetése folyik… " – írta szerkesztőségünknek címzett levelében Török-Szabó Erzsébet, a Sors–Társak Egyesület elnöke, aki saját bőrén tapasztalhatja a leírtakat. Mint azt korábbi lapszámunkban leírtuk, Török-Szabó egy barátnőjének akart segíteni, akinek kölcsönkérelméhez fedezetként adta saját lakását. "Azt mondták, kell készíteni egy olyan írást, hogy a kölcsönadó megnyugodjon arra a két-három hétre, amíg vissza nem kapja a pénzét" – emlékezik vissza a nyolc évvel ezelőtt történtekre. Mint utólag kiderült, a hivatalosan, közjegyző előtt aláírt okirat valójában egy adásvételi szerződés volt. Azóta hiába jár bíróságról bíróságra a szerződés érvénytelenítéséért: első fokon ugyan megnyerte a pert, másodfokon azonban elvesztette, és a Legfelsőbb Bíróság e héten hozott döntése is a másodfokon hozott ítéletet hagyta érvényben. Török-Szabó meg van győződve arról, hogy a lakásmaffia keze a legmagasabb szintekre is elér. Felháborító számára, hogy mindez jogilag szabályosan elkészített szerződésekkel, a törvényesség látszata alatt történik.

Sorstársának, Katona Juditnak esete is – akit szintén végrehajtók tettek ki a saját lakásából – illusztrálja a magyar állapotokat. A hölgy évtizedekig dolgozott csúcsvezetők mellett titkárnőként, és lakásvásárlásakor is a tőle megszokott alapossággal nézett utána a szükséges iratoknak. "Kikértük a földhivatalban a lakás tulajdoni lapját, megnéztük az eladó otthoni iratait, ellenőriztük az adásvételi szerződést, majd kifizettük és birtokba vettük az ingatlant. Még aznap éjjel ránk nyitott egy ismeretlen hölgy, mert – mint mondta – a lakás az övé. Állítása szerint korábban bérlője lakott ott a lakásban (amely üres volt), a bérleti szerződést megtekintve azonban az illető beazonosíthatatlan volt." A volt titkárnő – mit tehetne mást – öt éve pereskedik, s miután négy ügyvédben is csalódott, az ELTE jogi előadásaira jár. "Át kellett néznem a Polgári Perrendtartást, a Büntető Törvénykönyvet, valamint az ingatlan-nyilvántartási törvényt – ráadásul nem is a mait, mert rám a 2000 előtti vonatkozik – mondta a Heteknek, majd hozzátette – minden normális ember elköveti azt a hibát, hogy hisz az igazságszolgáltatásban és a törvény erejében." Katona Judit információi szerint a fenti ingatlant azóta legalább háromszor adták el.

Kassa György szövevényes történetéről, aki egy dúsgazdag vállalkozóból és egy mai értékben kétszázmillió forint érték? ház tulajdonosából lett földönfutóvá, könyvet lehetne írni. Az egykor sikeres m?anyag-feldolgozó üzletember rossz tapasztalatai miatt már nem fogad ügyvédet, hanem saját maga látja el ezt a feladatot. "Nyolc éve pereskedem a házamért. Én már az összes polgári perrendtartást, Btk.-t és minden egyebet áttanulmányoztam: akár doktorálhatnék is jogból" – mondta. Ügyének pikantériája, hogy eddig minden pert megnyert – egyszer
a Fővárosi Bíróságon, kétszer pedig a Legfelsőbb Bíróságon –, mégsem lakhat a házában. Elvileg tavaly májusban költözhetett volna be, a gyakorlatban azonban ez csak újabb bírósági procedúra után történhetett volna meg: a Budai Központi Kerületi Bíróság végrehajtást rendelt el, hogy Kassa a lakását birtokba vehesse, a végrehajtást azonban egy másik bíró leállíttatta és perújítást tűzött ki. Fellebbezés, vita, újabb per… közben a férfi már eléri a nyugdíjkorhatárt. 

A lakásuktól, egzisztenciájuktól megfosztottak állapota Katona Judit megfogalmazása szerint "borzasztó idegi megterhelést jelent. Rettegünk, hogy mi lesz velünk holnap, hova kerülünk." Érthető, hogy ügyüket nem szeretnék évtizedekig görgetni, hanem mielőbbi megoldás, törvényi szabályozás kidolgozására szeretnék ösztökélni az illetékeseket a június 21-én szombaton, a Kossuth Lajos téren délután fél kettőkor kezdődő demonstráción.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek