Németh Lajos meteorológus. Az idei tavasz egy keddi napra esett Fotó: MTI
– Összességében merre tartunk? A jövőre nézve elbúcsúzhatunk a tavasztól? Sokat hallani üvegházhatásról, felmelegedésről, környezetszennyezésről, hogy mindez belejátszik az átmeneti évszakok megváltozásába is.
– Van, aki azon a véleményen van, hogy elkezdődött a visszafordíthatatlan globális felmelegedés, ami akár katasztrófákhoz is vezethet az elkövetkező évtizedekben. A napi gyakorlatban lévő meteorológusok pedig visszalapozzák az elmúlt évszázadok időjárási feljegyzéseit, és rámutatnak, hogy ilyen szélsőségek előfordultak a múlt században vagy akár a 16-17. században, sőt korábban is. Tehát semmi abnormális nincs a mostani helyzetben – az ember különben is mindig azt tartja rendkívülinek, amit éppen megél. A szakembereknek az a része, aki a korunkban zajló klímaváltozásról beszél, azt vallja, hogy egyre elmosódottabbak lesznek az átmeneti évszakok, a mi mérsékelt éghajlatunkban egyenesen a megszűnésükre lehet majd számítani. Én úgy gondolom, ennyire nem vészes a helyzet.
– Ezek után milyen nyárra számíthatunk?
– Az eddigi tapasztalatok alapján megkockáztatható a kijelentés, hogy miután ennyire meleg volt az április és a május eddigi része, ezért igazi medárdi időszak várható majd a továbbiakban, tehát a június és július hónap elég változatos, légköri frontokban gazdag időjárással örvendeztet meg minket. Ez egyébként is a legcsapadékosabb időszak szokott lenni Magyarországon. Könnyen lehet, hogy az igazi nyár az elmúlt napokban-hetekben zajlott le minálunk – ez a harminc fok fölötti hőség tartósan nem jön vissza egy ideig.
– A szélsőséges időjárás hogyan hat az emberek egészségi állapotára, konfliktustűrő képességére?
– A mi zónánkban a fokozatossághoz vagyunk hozzászokva, a biológiai óránk szerint, fokról fokra szeretünk átállni az egyre melegebb vagy egyre hidegebb időjáráshoz. Az eleve erőteljes, feszített munkatempó, a stressz, a légszennyezettség, plusz ez a hirtelen melegfront erősen igénybe vette a tél végi, lemerült szervezetet, amelynek ilyenkor fokozottabb a vitamin-, a folyadék- és az alvásigénye is. A száraz, forró levegő erőteljesebben és tömegesebben kihozta az emberekből az allergiát is, s a hőhullám idegrendszerre gyakorolt hatása a közlekedésben is megmutatkozhat: ilyenkor a balesetveszély fokozódásával kell számolnunk.
2003. 05. 16. (VII/20)
