Koalíciós egyeztetés. A jövő választása Fotó: MTI
Szabaddemokrata forrásból úgy értesültünk, hogy a liberális pártban a tavalyi kormányátalakítás során is kialakult az a nézet, hogy egy esetleges "szokványos" változtatás nem terjedhet ki Magyar Bálint oktatási miniszterre, hiszen az ő pozíciója egyben a koalíciós szövetség szimbóluma. Csillag István gazdasági miniszter pedig bizonyos védettséget élvez, hiszen Medgyessy Péter már egyszer "kirúgta". Nevezetesen az 1980-as évek végén a Csillag vezette Pénzügykutató Intézet megszüntetése Medgyessy nevéhez köthető, aki felsőbb utasításra akkor kényszerűségből megszüntette a reformközgazdászok gyűjtőhelyeként nyilvántartott intézetet. Egyébként szocialista körökben egyre többen elégedettek Csillag tevékenységével.
A Miniszterelnöki Hivatal élén történt váltással a tervezett kormányátalakítás elkezdődött: Kiss Elemér helyére az MSZP-n belül igen népszerű Kiss Péter került, míg Burány Sándor személyében új vezetője van a Munkaügyi Minisztériumnak is. A közeljövőben távozik posztjáról Szalay István, a MeH egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára. Görgey Gábor kulturális miniszter esetében anynyit lehet tudni, hogy nem akarja kitölteni a ciklust. Görgey az MTI-nek elmondta: "Biztosan nem maradok a kormányzati ciklus végéig
a kulturális tárca élén." Távozásának időpontjáról azonban nem kíván tájékoztatást adni, szavai szerint ez még nem tisztázott.
Több összetevője van a dolognak – vélekedett lapunknak Csizmadia Ervin politológus, hogy miért akarhatja Medgyessy átalakítani kormányát. Mint mondta: a terveket értékelhetjük úgy is, hogy Medgyessy Péter a kormányt a rutinnak, az elvárásoknak, a gyakorlatnak megfelelően alakítja át. Hiszen minden kormány az egyéves működése körül szokott bizonyos személycseréket végrehajtani. Egyik magyarázat éppen az lehet, hogy egyéves működésének végéhez közeledik a kabinet. Egy másik magyarázat lehet, hogy a kezdeti lendülethez képest most egy bizonyos döcögősebb szakaszához ért el a kormányzati munka. Szemben az első félévvel, mikor lényegében az első és második száznapos program körül forgott a közbeszéd és a közélet, azóta a közvélemény-kutatások alapján kissé visszaesett az MSZP és a kormány népszerűsége.
Ez az átalakítás azzal is összefügg – folytatatta Csizmadia –, hogy az ellenzék kezd magára találni, szemben az első félévvel. A harmadik okot tarthatjuk azonban a legfontosabbnak: most alakul ki lényegében egy olyan kormányszerkezet, amely az unióba való belépésre, illetve az azt követő időszakra is alkalmas lesz. Ez egy komoly kihívás, hiszen egy év van már csak hátra, és bizony ez a kormányszerkezet alapos átalakításra szorul. Ez a kormányszerkezet és tagjai jók voltak egy választási utóharchoz.
A kormányzati struktúra
EU-harmonizáció elnevezés? "projektje" zajlik most a színfalak mögött. Kiss Elemér kancelláriaminiszter esete, ami az üzlet és politika szétválasztásáról szólt, éppen ezt a folyamatot gyorsította, katalizálta, hiszen ne felejtsük el, a jelenlegi kabinet kíméletlen harcot indított a kormányzati korrupció ellen – hívta fel a figyelmet Csizmadia Ervin.
Kiszely Zoltán azonban a másik oldalról közelíti meg
a kérdést. Szerinte a Medgyessy-kormány egy kompromisszumos megoldás eredménye az MSZP-n belül,
hiszen a miniszterelnök személye is az MSZP megosztottságának nyomán választódott ki. Mivel több, a párton belüli platform, erőcsoport képtelen volt megegyezni egy párton belüli miniszterelnök-jelölt személyéről, ezért kényszermegoldásként Medgyessy Pétert jelölték erre a pozícióra. Ez a kényszerhelyzet azonban továbbra sem oldódott meg, ezért állandósult Medgyessy Péter személye. Tulajdonképpen a minisztériumok és a miniszterek szintjén is ugyanez a folyamat zajlik le. A hitelességhez szükség volt jó szakemberek miniszteri megbízására, mára azonban a pártlobbik erősen ostromolják ezeket a szakembereket. Ezeknek a lobbiknak csak a párton belüli politikai hatalommal rendelkező miniszterek képesek megálljt parancsolni, ezért kénytelen Medgyessy Péter átalakítani kabinetjét – tette hozzá a politológus.
2003. 03. 14. (VII/11)
