A helyzet megoldásaként a miniszterelnök – Kovács László külügy- és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter társaságában – szerdán állt a külügyi bizottság elé. Medgyessy beszámolójában hangsúlyozta: magyar harcoló alakulatok nem mennek Irakba. A kormányt minden kérdésben az ország és a polgárok biztonsága vezeti, álláspontjuk szerint csak a legvégső esetben kell erőt alkalmazni. Szerinte a légtérhasználat engedélyezésével Magyarország nem keveredik háborús konfliktusba, hiszen az eddigieken túl nem veszünk részt semmilyen katonai akcióban. Mint mondta: egyetlen ország sem vitatja, hogy Irak legalább három, a háborúhoz elegendő ENSZ BT-határozatot szegett meg.
Az úgynevezett "nyolcak levele" kapcsán kifejtette, hogy a levél aláírói az euroatlanti és az európai egység megteremtését, valamint a békés rendezés keresését szorgalmazták. A levél tartalma ma is vállalható – érvelt a miniszterelnök.
Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke hevesen bírálta az elhangzottakat. Szerinte ellentmondásosak a kormányfő és a külügyminiszter nyilatkozatai, hiszen míg Kovács László egy konferencián azt nyilatkozta, hogy a levelet érdemes lett volna egyeztetni partnerországokkal, addig Medgyessy Péter egy francia lapban azt nyilatkozta, hogy csapdahelyzetbe került a levél kapcsán. Németh vitatta, hogy alkotmányos módon engedte át a kormány a magyar légteret az Egyesült Államoknak, s kijelentette, hogy Magyarország csatlósként vállal szerepet az Egyesült Államok mellett.
Az ülésen a kormánypártiak támogatták és dicsérték a kormány politikáját, az ellenzékiek viszont élesen bírálták. Rockenbauer Zoltán fideszes alelnök szerint a kormány mindig a szerint szervilis – Brüsszel vagy az Egyesült Államok irányában –, ahogy éppen az érdekei kívánják. A mostani konfliktusban végül a legnagyobb erőcentrum oldalára állt, és kikötötte az ország hajóját egy felhatalmazás nélküli háború mellett – érvelt enyhe képzavarral a jobboldali politikus, aki arra is választ várt, hogy az ország hogyan került fel az USA-t támogató úgynevezett harmincas listára. Kelemen András MDF-es honatya azzal érvelt, hogy Medgyessy Péter az ominózus levél aláírásával hozzájárult az európai megosztottsághoz. Balla Mihály fideszes képviselő a terroristaveszély növekedésétől tartott, míg Nagy Gábor Tamás szintén fideszes politikus az olaj mint motívum szerepét firtatta a háborús konfliktusban. Gógl Árpád egykori egészségügyi miniszter, fideszes képviselő szerint az ország és lakosai is célponttá váltak.
Medgyessy válaszában kifejtette: Magyarország szuverén állam, ezért akár olyan álláspontja is lehet, amely eltér az uniós államokétól. "A megosztottságnak valóban része Magyarország, ha a másik oldalon állnánk, akkor is részesei lennénk ennek, sőt ha nem foglalnánk állást, akkor is" – érvelt a miniszterelnök, aki szükségesnek tartotta a nemzetközi felhatalmazás kapcsán megemlíteni, hogy Koszovó ügyében sem volt nemzetközi felhatalmazás, mégsem vitatja ma senki a beavatkozás jogosságát. A levél aláírásával kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyeztetés a kezdeményező feladata lett volna.
Medgyessy úgy értékelte Magyarország helyzetét, hogy segítjük a terrorizmus elleni fellépést, ezért engedtük át a légteret a harci gépeknek, és járultunk hozzá az irakiak kiképzéséhez. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy még a vétóval fenyegető európai országok, Németország és Franciaország, illetve az ellenkezésben sziklaszilárd Belgium sem akarja felszámolni a szövetségi rendszert, s ezért például AWACS-gépeken német személyzet teljesít szolgálatot, s Franciaország és Belgium is engedélyezte harci gépek áthaladását légterén. Az USA-támadást támogató harminc ország közé a miniszterelnök szerint azért került be Magyarország, mert engedjük az átrepülést, amelyre egy 1998-as országgyűlési határozat teremti meg a jogalapot. Emellett Taszáron irakiakat képeznek ki, és kétezer vegyvédelmi felszerelést adunk Törökország védelméhez – sorolta Medgyessy Péter az indokokat.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2003. 03. 21. (VII/12)
