Bába Iván, a Fidesz Külügyi Hivatalának vezetője semmiképpen sem nevezné kampánynak, amit pártja az uniós csatlakozás népszerűsítése érdekében tesz. Mint a Heteknek elmondta: a Fidesz már a decemberi kongresszusukon megjelentetett egy vitairatot, mely az "Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk" címet viseli, emellett lakossági fórumokat, konferenciákat szerveztek, és honlapjukon is található muníció a témában. Tehát nem érzik elkésettnek a közvélemény ráhangolását, mely pártja esetében nem csak a népszavazásig fog tartani, hiszen "utána is lesz miről beszélgetni a következő években". Olajos Péter, az MDF EU-szakértője szintén folyamatában látja a tájékoztatás kiszélesedését és felgyorsulását jelentő "hadjáratot". Kérdésünkre kifejtette, hogy pártja a jelenleg is zajló kampányt egy hosszabb, háromlépcsős propagandasorozat első lépcsőjének tekinti. Mint mondja: "Ez az első szakasz tart a magyarországi népszavazásig, majd ezt követi a tényleges csatlakozásig tartó második kampányidőszak, és a harmadik fázis a 2004 júniusában esedékes EU-parlamenti választások kampánya."
Bába szavaival ellentétben Tóbiás József, az MSZP pártigazgatója arról számolt be
lapunknak, hogy a közvélemény folyamatos tájékoztatása már tavaly év vége óta
folyik, az előttünk álló két hónap azonban már kampánynak is nevezhető, intenzív kommunikációs állapot. Mivel a csatlakozási tárgyalások 2002 decemberében fejeződtek be, nem igazán lett volna értelme előtte kampányolni, hiszen addig még a pontos csatlakozási dátum sem volt ismert. A karácsonyt pedig és az újévi hangulatot nem lett volna etikus politikai kampánnyal megzavarni. Az SZDSZ máshogy látta a karácsonyi hangulatra építést: ők uniós csillagokkal díszített karácsonyfát ábrázoló óriásplakátokkal nyitottak, Boldog új életet Európában! felirattal.
Magyarország nagyon jó helyzetben van – véli Tóbiás, hiszen mind a négy parlamenti párt kiáll a csatlakozás mellett, és korteskedik is az EU-csatlakozás érdekében. Az MSZP egyértelm? és őszinte képet akar adni a választóknak, mivel felnőtt és dönteni tudó embereknek tekinti a magyar nemzet állampolgárait – mondja a politikus, aki a csatlakozást nemzeti érdeknek, sorskérdésnek és történelmi lehetőségnek látja, nem pedig pártérdeknek. Mint mondja: ezt elszalasztani pusztán több parlamenti ülőhelyért óriási hiba és felelőtlenség lenne. Néhány párt Tóbiás megítélése szerint szereptévesztésben van: "az euroszkepticizmus és a kishitűség érzését próbálják felébreszteni, és kongatják a magyarság vészharangját. Szent Istvánt is megvádolták ezer éve, hogy árulás a nyugathoz, Európához csatlakoztatni az országot és a magyarságot" – állítja a szakértő, aki bízik a csendes többség racionális és logikus gondolkodásában.
A történelmi pillanatot a Fidesz szerint sem szabad elszalasztani, de hurráoptimizmusra nincs oka senkinek. Bába Iván azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a tartózkodók száma növekedni fog a csatlakozásról szóló népszavazás előtt, és ennek megoldását, illetve az igennel szavazók táborának növelését ebből a szavazói rétegből kormányzati feladatnak látja. A politikus szerint azért csökkent a csatlakozás támogatottsága, mert az emberek érzik, hogy "húsbavágó kérdésekről van szó, amelyek a mindennapjaikat fogják meghatározni". A Fidesz mindenkit tájékoztatni szeretne álláspontjáról, nevezetesen, hogy "az európai uniós csatlakozás nem lesz diadalmenet, lesznek vesztesei és győztesei, az uniós tárgyalások végeredményei rosszabbak, mint amire Magyarország számított", és nem feledkeznek meg Orbán Viktor szavairól sem, aki úgy véli: a csatlakozás mellett szóló érvek száma több, mint az ellene szóló érvek száma. Mindezek ellenére a Fidesz azt tanácsolja honfitársainak, hogy menjenek el szavazni és igennel szavazzanak. A legnagyobb ellenzéki párt sürgeti a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a vonatkozó hatástanulmányokat, hiszen minden társadalmi csoportnak, rétegnek és persze az egyénnek is joga van tudni, hogy mire számíthat.
Az SZDSZ kampányfőnöke, Horn Gábor úgy látja: minden magyar parlamenti pártnak elemi kötelessége, felelőssége szerepet vállalni a kampányból, és többek között azért sem érti a Fidesz kétarcú kommunikációját, mivel még egyetlen "épesz? érvet" sem hallott a csatlakozással szemben. A csatlakozás felvet ugyan problémákat, de hátrányt semmiképpen sem jelent – vallja Horn. "Egy ilyen, mindannyiunk jelenét és jövőjét meghatározó kérdésben, azt gondolom, nincs helye a mindenáron való elkülönülésnek, megkülönböztetésnek, ugyanúgy, ahogy a rendszerváltás időszakában elfogadhatatlan lett volna, ha valamelyik párt a saját szűk kör? politikai érdekei révén elkezdte volna mondani, hogy ő nem híve a rendszerváltásnak, és maradjon az, ami eddig volt" – állítja Horn Gábor, hozzátéve: mindezzel Orbánék is a 2006-os választási kampányukat készítik elő. A politikus nem attól fél, hogy nem tudunk bemenni az unióba, hanem attól, hogy ide is, mint már annyi helyre "lógó orral, vesztes érzettel" érkezünk.
Tóbiás szerint az MSZP és egyébként valamennyi párt eltérő kampányának egyszer? magyarázata van: minden párt feladatának érzi, hogy saját választói bázisával a saját felfogása szerint megismertesse a csatlakozás előnyeit. A szocialisták uniós kampányának vezetője elmondta: az utca kampányát fogják folytatni, nem pulpitusról üzennek, hanem személyesen fogják tájékoztatni az embereket. "Az egész országban ott leszünk füzetekkel, szakemberekkel, tájékoztató kiadványokkal, nem lesznek viszont óriásplakátok és reklámspotok, az MSZP más pártok által irigyelt társadalmi és szervezeti bázisát használjuk majd fel a kampányhoz" – mondja Tóbiás József.
Az SZDSZ megpróbálja az európai uniós ügyet kiemelni a "kufárkodós" keretből, hogy "most mennyi pénzt is kapunk, és hogy a lengyelek többet kapnak-e és hasonlók" – mondja az SZDSZ kampányfőnöke. Horn Gábor szerint ez a megközelítés azért elfogadhatatlan, mert a csatlakozás értékválasztás kérdése és nem pénzkérdés. Gondolkozz Európában! elnevezés? kampányuk is erre épül, vagyis mi az, amit Magyarország bevihet Európába, mi az, amit hozzátesz, és mi az, amit kívül kell hagynia, ami vállalhatatlan (ezért megfogalmaztak egy EU-s 12 parancsolatot). Terveikben óriásplakátok, internetes hirdetés, újsághirdetés és ezekhez hasonló eszközök szerepelnek. Az SZDSZ mindenesetre megpróbál kidolgozni egy vizuálisan is érzékelhető, látható "kresztábla-rendszert", amely egy csatlakozás előtt álló ország számára segítheti az eligazodást. A párt 20-25 millió forintot költ az európai értékek hazai népszerűsítésére.
"Büszkén a hazánkra, büszkén Európára" – szól az MDF EU-szlogenje. EU-kampánynyitójuk január közepére datálható: ekkor volt a párt EU-kommunikációs honlapjának ünnepélyes megnyitója. Ami a kommunikációs fórumokat illeti, Olajos Péter az internetben hisz, pártja 10-15 milliót költ az EU-kampányra. A szavazás lehetséges motívumaival kapcsolatban az EU-szakértő kijelentette: "Emocionális döntés lesz sajnos, az idő rövidsége miatt. Durván fogalmazva: szeretem, nem szeretem Európát. Ennyi." Olajos azonban nem csak a számítógép monitorát nézi, utazik is, méghozzá tájékoztató jelleg? lakossági fórumokat tart. "Ezeken a helyeken mindig eljátszunk egy játékot: az elején mindenkit megkérek, hogy csukja be a szemét, és emelje fel a kezét, aki megszavazná. A beszélgetés után megint megcsináljuk ezt. Érdekes módon az emberek 90 százaléka valóban eldöntötte, de 10 százalékot azért még lehet befolyásolni így vagy úgy."
2003. 02. 14. (VII/7)
