Koalíciókötés a Városházán. Békejobb Fotó: Somorjai L.
Bőhm András lapunknak nyilatkozva azt tartotta sikernek, hogy a szocialistákkal elfogadtatták, hogy az MSZP által javasolt – és amúgy az SZDSZ szerint is helyesnek tartott – működési kiadásoknál mindig tekintettel kell lenni a költségvetés mindenkori egyensúlyára. Tehát "nem ész nélkül ígérgetünk – ami jól hangzik, de számon kérhető –, hanem mindig a rendelkezésre álló forrásokhoz igazítjuk a beruházásokat az egyensúly érdekében".
Mandur László ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az MSZP nem kívánta sohasem a város eladósodását, hiszen több nagyváros példája – mint Berlin, ahol a város csődje miatt bukott meg a városvezetés – mutatta, hogy mennyire fontos az egyensúly. De a városlakók nem profitálnak a város bankszámláján levő pénzekből, ha az csak ott van. A forrásokat a városban élőkre kell fordítani.
Mindenesetre a szerződésbe bekerültek azok a szocialista ígéretek, amelyeket korábban az SZDSZ túlzottnak tartott. Így szerződésbe foglalták, hogy a felek törekednek arra, hogy a 2002–2006-os ciklusban ingyenessé tegyék a tankönyveket a fővárosi középiskolák 9. és rászorultsági alapon a 10., 11., és 12. osztályaiban, a középiskolások számára a számítógépes vizsgát, valamint kormányzati intézkedésekkel összhangban a jogosítvány és egy nyelvvizsga megszerzését.
Ebben a részben a két kulcsszó, a "törekednek" és a "kormányzati intézkedésekkel" összhangban. Ez ugyanis nem jelent teljes elkötelezettséget, ezek megvalósítása feltételekhez köthető. Mandur László mégsem mond le ezeknek a végrehajtásáról. Mint a Heteknek fogalmazott: olyan képességek ezek (idegennyelv-tudás, számítógépismeret és a vezetés), amelyek ma már olyan alapképességgé váltak, mint korábban az írás-olvasás. Ezért az iskolában ennek a tananyag részévé kell válnia. A politikus éppen ezért reméli, hogy sikerül terveiket a mostani ciklusban kivitelezniük.
A közlekedés és a fő fejlesztési elképzelések kérdésében azonban nincs nézeteltérés a két koalíciós párt között. A szerződés első pontjai között található ugyanis a 2-es metró rekonstrukciója, a 4-es metró építésének megkezdése és az 5-ös metró építkezésének előkészítése. A tömegközlekedés fejlesztése nemcsak ebből áll, hanem – többek között – nyolcvan új villamos vásárlásából, az 1-es villamos átvezetéséből a Lágymányosi hídon, ötszáz új autóbusz vásárlásából, a trolik teljes járm?parkjának cseréjéből, és mintegy kétszáz kilométernyi út felújításából. (Ez a főutakat jelenti, hiszen azok vannak fővárosi üzemeltetésben.)
Az előbb felsoroltak – két politikus nyilatkozata szerint – biztosan megvalósulnak. Nehezebb dió az M0-ás körgyűr? továbbépítése és az Újpest–Óbuda közötti közúti híd megépítése. Mint Mandur László elmondta, ezek olyan beruházások, amelyek a kormányzat részvétele nélkül nem megvalósíthatók. Így megegyeztek, hogy a két frakció együttesen közreműködik abban, hogy a nemzeti közlekedésfejlesztési program prioritásként kezelje a két említett beruházást.
A választási kampányban többen is felvetették – köztük a szocialisták is – az úgynevezett belső és külső kerületek közötti érdekellentéteket, illetve a szolgáltatások színvonala közötti különbséget, mint orvosolandó problémát. Bőhm András nem minden esetben tartja igaznak a kritikákat. Azt azonban elismerte, hogy valóban érdekellentét alakulhat ki a belső kerületeket érintő tömbrehabilitációs programok miatt, hiszen párthuzamban ott állt a külső kerületek igénye a földutak rendbehozatalára. A koalíciós szerződés ebben a külső kerületek oldalára áll, mivel a felek törekednek arra, hogy "EU-források igénybevételével gondoskodjanak a teljes, még hiányzó fővárosi csatornahálózat kiépítéséről, fejlesztési alap működtetésével támogatják a kapcsolódó szilárd útburkolat megteremtését".
Mandur László szerint ezzel a kérdéssel nagyon árnyaltan szabad csak foglalkozni – mivel azt nem lehet mondani, hogy a peremkerületek minden esetben elmaradottak, hanem bizonyos városrészek fejletlenek. A problémák nem állíthatók szembe egymással. A belső kerületekben – Erzsébetvárostól, Terézvárostól kezdve Józsefvárosig – Budapest arculata szempontjából is szükséges a rehabilitációs program. A belső részek történelmileg a város kulturális magját jelentik, ahol a legtöbb műemlék és a műemlék jelleg? épület található, de az elöregedett épületek statikailag és gépészeti szempontból sok esetben problémásak. A külső kerületek egyes részei pedig infrastukturális területen súlyosan elmaradottak – fogalmazott Mandur.
"A koalíciós szerződésben ezért – folytatta a politikus – passzusban is bedolgoztuk ezeket a kérdéseket." Egyrészt külön passzus a földútmentesítés és a csatornahálózat-fejlesztés, de a kerületek és a főváros közötti együttműködés is szabályozva van, ami lehetőséget teremt közös programok elindítására. A szerződésben ez a fejezet A kerületekkel történő együttműködés javítása címet viseli.
A szerződés alapján lapzártánk után, csütörtökön három szocialista és két szabaddemokrata főpolgármester-helyettest választhat a Fővárosi Közgyűlés. Eszerint Atkári János (SZDSZ) a pénzügyek, Szolnoki Andrea (SZDSZ) az egészségügy-szociálpolitika, Vajda Pál (MSZP) a városüzemeltetés, Schiffer János (MSZP) a kultúraoktatás, Bakonyi Tibor (MSZP) pedig az európai integráció kérdéseivel foglalkozik majd elsősorban. A megállapodás rögzíti a főpolgármester-helyettesek közti hatáskörmegosztást is.
A "városirányítás szerkezete tekintetében" Böhm András, a szabaddemokrata frakció vezetője nem tud újdonságot megfogalmazni azon kívül, hogy létrehoztak egy új főpolgármester-helyettesi posztot. Szerinte a valódi egyeztetés kérdése elsősorban nem a szerződésen és a struktúrán múlik, hanem a gyakorlaton.
Mandur László szerint különbség az előző ciklushoz képest, hogy a MSZP-frakció nagyobb lett, más szempontból pedig az, hogy az egyeztetés technikája – a viták során is formálódva – kidolgozottabb lett. Az pedig, hogy egy nyelvet beszélnek a kormánnyal, lehetőséget biztosít, hogy a négy szegény "orbáni év" után a fejlesztések időszaka következhessen Budapesten.
Jelentősebb beruházások és tervek