A Hősök tere. Politikusok kedvelt pódiuma Fotó: MTI
A tér létrejötte az 1896-ban megrendezett millenniumi ünnepségsorozathoz kapcsolódik, amely kapcsán az országgyűlés határozatot hozott egy olyan reprezentatív emlékm? megalkotásáról, amely méltó emléket állít a honfoglalásnak- és az azóta eltelt ezer évet is megörökíti. Az Ezredéves emlékm? helyszíneként, az Andrássy út lezárása céljából, az út végén található fás, ligetes, beépítetlen területet jelölték ki. Az emlékm? tervezésével Zala György szobrászművészt és Schickedanz Albert építészt bízták meg. Az építmény és szoboregyüttes azonban csak évtizedek alatt készült el. 1905-re felépült a két negyedkör alakú oszlopcsarnok és a középen álló kőoszlop Gábriel arkangyal szobrával, aki jobbjában a magyar koronát, bal kezében pedig keresztet tartott, amivel a katolicizmus és a magyar állam szoros, évezredes kapcsolatára utal. 1912-re már a helyén állt Árpád vezér lovas szobra. A tizennégy királyszobor csak a húszas évek végére készült el. Ekkorra alkotta meg Zala György a honfoglaló vezérek szobrait is. A királyszobrok közül öt Árpád-házi uralkodót (I. István, I. László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla), másik öt Habsburg uralkodót ábrázolt – többek között Mária Teréziát és Ferenc Józsefet. Emellett a szoborcsoportban helyet kapott további négy kiemelkedő történelmi személyiségünk: Ká-roly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. Figyelemre méltó, hogy a fent említett valamennyi uralkodó a római katolikus egyház lelkes támogatója volt. Az oszlopcsarnok négy alappillérén a háború és a béke, valamint a tudomány és a művészet allegorikus bronzszobrait helyezték el. Az emlékművel együtt avatták fel az Árpád szobra elé helyezett Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét. A tér hivatalos elnevezése 1932. október 2-tól Hősök tere.
A Hősök tere létrejöttétől fogva az uralkodó politikai erők számára ideális helyszín volt ideológiai és politikai céljaik kifejezésére. Minden uralmon lévő kormány politikai tőkét próbált kovácsolni a hely szelleméből.
Még a tér elkészülte, illetve az első világháború előtt a dualista államhatalmat, a Habsburg–magyar kiegyezést szimbolizálta. A rövid élet? Tanácsköztársaság idején ledöntötték a Habsburg-szobrokat, helyükre Marx szobrát állították föl, és a május elsejei ünnepségekre vörös drapériával vonták be az emlékművet.
A politikai és vallási vezetés igazán a Horthy-rendszer idején fedezte fel a Hősök terét. Az évtizedek során szinte szakrális hellyé lett. A tér és az emlékm? a múlt nagyságának és dicsőségének a jelképévé vált, a Hősök Emlékkövének felállításával az 1. világháború és a trianoni békeszerződés során elveszett területek visszaszerzésének igényét is hirdette, s ezzel a revizionista politika céljait szolgálta. A Hősök tere kultuszhellyé lett, amely megfelelő helyszínt nyújtott az állami ünnepségeken túl egyéb tömegrendezvényeknek, szélsőjobboldali gyűléseknek, illetve egyházi eseményeknek is.
1930-ban a Szent Imre-év keretében a téren állították ki az Árpád-házi relikviákat. 1938-ban a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust Budapesten rendezték meg, melynek fő színhelye a Hősök tere volt. A rendezvényre várt nagyszámú látogató miatt a teret átépítették: a meglévő fás-bokros részeket kiirtották, és a tér nagy része díszburkolatot kapott. Az emlékművet a kongresszus idejére katolikus oltárrá alakították át.
A 2. világháborút követően a hatalomra került egypárti diktatúra a Hősök terét saját céljai számára tartotta fenn. A Habsburg-szobrokat eltávolították, és helyükre a magyar függetlenségi küzdelmek vezetőinek szobrai és domborművei kerültek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. A Hősök Emlékkövét az Ismeretlen Katona sírjára cserélték ki. Rendszeresek voltak a téren az állami felvonulások, megmozdulások. Az 56-os forradalom leverését követő első hivatalos állami nagygyűlést 1957. május 1-jén a Hősök terén tartották Kádár János vezetésével. Később rendszeressé váltak a rutinszer? koszorúzások, melyektől eltekintve a 80-as évek végéig a tér inkább turistalátványosságként funkcionált. A rendszerváltással a politikai és vallási elit újra felfedezte a Hősök terét. 1989. június 16-án itt, a M?csarnok előtt ravatalozták fel a mártír miniszterelnök Nagy Imre és társainak koporsóját. Az 1990-es években a tér gyakran szerepelt mint tüntetések, nagygyűlések színhelye. Sokak szerint az elmúlt évtized legmeghatározóbb eseménye a Hősök terén egyházi jelleg? esemény volt: II. János Pál pápa 1991-es miséje, amelyen több százezer katolikus hívő vett részt.
Az elmúlt években az Ezredéves Emlékművet teljesen restaurálták. A Hősök tere országszimbólum lett. Ebben a tér monumentalitásán túl az is szerepet játszik, hogy a tér és építményei a magyar történelem jelentős alakjainak bemutatása mellett az országban meghatározó aktuális szellemi valóságot is kifejezik.
2002. 10. 04. (VI/40)
