A korrupció régiónk fejlődését leginkább gátló tényező – állapította meg Közép-Kelet-Európáról a Világbank egyik tanulmánya. A 102 ország közszféráját vizsgáló felmérés szerint Magyarország a 33. helyen áll. Egy tízes skálán mérve 4,9 ponttal büszkélkedhetünk. A már hatodik éve készülő kimutatás eddig nem tudott markáns változásokat kimutatni. Mindig is a 30. és 34. hely között lavíroztunk – foglalja össze az adatokat Berki. A 11 különböző – többek között a Gallup által készített – felmérésen alapuló végeredmény azonban a korábbi évek összehasonlításában félrevezető is lehet. Az adott ország pontszámának változását nem lehet egyedül annak teljesítményében bekövetkezett aktuális változásoknak betudni – teszik hozzá az alapítvány szakértői. Így sem magyar specifikumokat, sem konkrét okokat nem lehet megnevezni. Az utca emberének véleménye éppúgy belekerült a jelentésbe, mint az üzletembereké vagy a hazánkban élő külföldi állampolgároké. A "magyar korrupciós hangulat" mutatója azért épül érzésekre az empirikus adatok helyett – magyarázzák az illetékesek –, mert ez utóbbi csak az ügyészség, a rendőrök és a média tényfeltáró munkáját pontozná. Bár talán ez sem lenne annyira érdektelen! Mindezek ellenére a CPI egy nemzetközileg elismert, megbízható mérőeszköz, és szignifikáns mutatóként szerepel a külföldi befektetők elemzéseiben. A kutatások szerint a korrupciós érzet indexei erősen korrelálnak az adott országok GDP-mutatóival. Berki Zolna a környező országok adatait is ismertette. Közép-Kelet-Európában megelőz bennünket Szlovénia (27.) és Észtország (29.). A térség legkorruptabb országa Ukrajna (95.). Javulást kizárólag Észtország és Bulgária mutatott, a többi államban egyértelműen visszaesés volt érzékelhető az utóbbi évben. Világviszonylatban jelentős változás, közel tíz helynyi előrelépés tapasztalható Oroszország és Lettország esetében. A verseny dobogósai, a "legtisztábbak", évek óta Finnország, Dánia és Új-Zéland. A megvesztegetések melegágyának járó díjat pedig idén is Banglades és Nigéria söpörte be.