Január 1-jétől életbe lépett a kedvezménytörvény. Magyar igazolvány a magyaroknak Fotó: MTI
Áll a bál a státustörvény ügyében, miután Orbán Viktor és Adrian Nastase december 22-én Budapesten aláírták az úgynevezett román–magyar egyetértési dokumentumot. A státustörvényt a tavaszi ülésszakon még nagy többséggel fogadta el a parlament, a dokumentum aláírása után azonban a kormány és az ellenzék csak abban tudott egyetérteni, hogy kell a (román–magyar) egyetértés. A most fellángolt vita oka, hogy az egyetértési dokumentum kibővíti a törvény munkavállalásra vonatkozó részét, kiterjesztve azt a nem magyar nemzetiség? román állampolgárokra is.
A törvény ilyen jelleg? kiterjesztése az ellenzék és a szakszervezetek szerint rontja – a főként kelet-magyarországi – magyar állampolgárok munkavállalási feltételeit, hiszen a beáramló olcsó (romániai) munkaerő alacsony béreket és erősödő versenyt hoz a szezonális munkák területén. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke szerint a státustörvénynek a munkavállalásra vonatkozó része a törvény "leggyengébb láncszeme", amely komoly bérfeszültségeket okozhat a keleti régióban. Az ismert szakszervezeti vezető a Heteknek elmondta: a kormánynak ezzel a lépésével megnövekszik a feketemunka, az így kialakuló alacsony bérek pedig lassítják az uniós bérekhez való felzárkózást.
A törvény munkavállalásra vonatkozó része valóban nem illeszkedik szervesen a törvény koncepciójába, a törvény fő célja ugyanis a határon túli magyarok otthon maradásának segítése, a magyarországi munkavállalás pedig nem biztos, hogy elősegíti ezt a célt. Ezt az ellentmondást érezhették a törvény alkotói is, ezért korlátozták a munkavállalás idejét három hónapra. Egy hat hónapos munkavállalási lehetőség esetén ugyanis már félő lett volna, hogy a munkavállalók előbb-utóbb Magyarországon telepednek le. (Erről Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Tusnádfürdőn nyilatkozott
lapunknak: Mosolydiplomácia Erdélyben
Hetek, 2001. augusztus 4.) A három hónapos munkavállalás esetében ugyan kisebb a valószínűsége az "ittragadásnak", de az is igaz, hogy ez a lehetőség serkenti a szezonális munkavállalást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint éppen ezért fontosabbak a törvénynek azon pontjai, amelyek például a szülőföldön való továbbtanulást segítik. (Bővebben a keretes cikkünkben.) Ezek a pontok sem tisztázottak azonban teljesen. A törvény ugyanis támogatja azokat a szülőket, akiknek a gyermekeik magyar iskolába járnak, így azonban elesnek a támogatástól azok a családok, akiknek önhibájukon kívül – például a bukaresti magyaroknak – nincs lehetőségük gyermekeik magyar nyelv? iskoláztatására.
Az egyetértési dokumentum aláírása hatalmas érdeklődést váltott ki Romániában is, ellenkező előjellel. A romániai lapok román győzelemként értékelték a megállapodást, melynek során mindkét félnek kompromisszumokat kellett tennie, a magyaroknak azonban – hangsúlyozták a román újságok – többet kellett engedniük. A Curentul beszámolója szerint – amely Nastase semlegesítette Orbán "bombáját" címmel jelent meg – a román engedmények közé sorolható az a rendelkezés, amely lehetővé teszi azt, hogy a magyar igazolványokat Magyarország romániai konzulátusai útján is kézbesíteni lehessen. A Curierul National egyértelm? győzelemnek tekinti a megállapodást, kiemelve, hogy az "megszüntette az etnikai alapú gazdasági-társadalmi diszkriminációt (a csak magyarok számára érvényes munkavállalási lehetőséget és a nem magyar családtagok számára szóló hozzátartozói igazolványokat), valamint a romániai magyar szervezetek ajánlási jogát", hiszen a most aláírt megállapodás szerint "a magyar ajánlószervezetek vagy egyéb szervezetek Románia területén nem adnak ki olyan ajánlást, amely az etnikai eredetre vagy egyéb feltételre vonatkozik. Ezek a szervek, illetve egyéb szervezetek Románia területén csak – egyéb hivatalosan igazoló iratok híján – jogilag nem kötelező erej? információt szolgáltathatnak." A román lapok nem felejtették el megjegyezni, hogy Adrian Nastase MSZP-s politikusokkal is találkozott, akik megígérték, hogy minden fórumon támogatják Románia NATO-csatlakozását és uniós integrációját, de jelezték a román miniszterelnöknek, hogy a magyar munkaerőpiac szempontjából aggályosnak tartják a három hónapos munkavállalási lehetőség kiterjesztését minden román állampolgárra.
Az MSZP politikusai valóban nem lelkesednek a státustörvény jelenlegi kiterjesztéséért. Horn Gyula a diplomácia csődjének nevezte a megállapodást. A volt miniszterelnök szerint ilyen alkut csak egy legyőzött ország köt, "nem véletlen, hogy örömmámorban úszik Bukarest". A volt miniszterelnök lapunknak kifejtette (a teljes interjú a 6. oldalon olvasható), hogy ezzel a megállapodással kimúlt a kedvezménytörvény, ráadásul Magyarország olyat vállal, amiért semmit sem kap cserébe. Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt szerint a megállapodás következtében kérdéses, hogy az alkalmi és idénymunkából élő félmillió ember talál-e munkát a jövőben. Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára hevesen reagált a kritikákra, szerinte Medgyessy Péter kijelentése csak kampányfogás. A politikai államtitkár nyilatkozatában kijelenti, hogy "Magyarországon a külföldiek szezonális munkavállalásának megvannak a maga szabályai és korlátai, tehát minden polgár munkahelye biztosított lesz úgy a jövőben, mint a múltban. Továbbá, a Romániával megkötött megállapodás a szezonális munkavállalás kiszélesítéséről nem kötelezi Magyarországot a többi szomszédjával szemben." Hasonlóan érvelt Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, valamint Orbán Viktor miniszterelnök.
Az SZDSZ politikusai ezzel szemben úgy látják, hogy a magyar kormányt megvezették. Magyar Bálint szerint Grósz Károly volt az utolsó miniszterelnök, akit ennyire megalázott a román diplomácia. (Grósz Károly 1988-ban Aradon találkozott Ceausescuval. A találkozó tökéletes kudarc volt, a Szabad Európa Rádió akkori kommentárja szerint Grósz nem miniszterelnökként, hanem egy borsodi párttitkárként viselkedett Ceausescuval szemben.) A szabad demokraták december 29-én kezdeményezték a státustörvény módosítását, Szent- Iványi István, a külügyi bizottság SZDSZ-es elnöke pedig
január 11-re összehívta a Külügyi Bizottságot. Terveik szerint, amennyiben január 11-éig nem kapnak választ módosító javaslatukra, kezdeményezni fogják a parlament összehívását.
Interjú Markó Bélával: Feszültségoldás
2002. 01. 04. (VI/1)
