Csurka István bemutatja pártja Vas megyei jelöltjeit, köztük egy református lelkészt Fotó: MTI
Mint ismert, a zsinat többségi döntéssel igeellenesnek nevezte ifj. Hegedűs Lóránt-nak egy kerületi MIÉP-es lapban megjelent antiszemita uszítását, és felszólította a Dunamelléki Egyházkerület közgyűlését, hogy határolódjon el a cikk tartalmától. Ugyanakkor a szélsőjobboldali MIÉP-től való nyílt elhatárolódás helyett inkább a Hegedűs-féle szárnyat kény-szerítette döntési helyzetbe. Ennek jegyében fogadták el azt a zsinati határozatot, amely összeférhetetlenséget állapít meg a lelkészség és a képviselőség között. Aki mégis a politikai pályát választja, vagy csak egyszerűen belföldi közszolgálatot, az akár el is búcsúzhat egyházi tisztségétől, mivel kötelező helyettesítése csak egy évig tarthat, majd állandó lelkészt választanak a helyére. Ifj. Hegedűs Lóránt nemrég úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a zsinati törvény módosítása a református egyház történelmi múltjával ellentétes gyakorlatot vezet be, és egyértelműen a Dunamelléki Egyházkerület lelkészeinek politikai szerepvállalását kívánja korlátozni. Édesapjával e-gyütt alkotmányellenesnek tartják a döntést, és az Alkotmánybírósághoz kívánnak fordulni. Csurka István – nem meglepő módon – teljes mértékben osztja Hegedűsék álláspontját: a zsinati fensőbbség által határozatba foglalt megbélyegzés olyannak tűnik számára, "mintha közvetlen világbanki megrendelésre készült volna". A pártvezér szerint a zsinat a keresztényellenes, liberális globalista erők szolgálatába szegődött.
A jelenleg is parlamenti képviselőként praktizáló három református lelkész egyike, a fideszes Hörcsik Richárd elmondta lapunknak, hogy egyetért MIÉP-es lelkésztársa megfékezésével, és – bár az összeférhetetlenségi szabály őt nem érinti – gyakorlati szempontból helyesnek ítéli a két, egész embert kívánó hivatás szétválasztását egyházán belül.
A MIÉP viszont "szívhatja a fogát", mivel nem kevesebb mint tizenkét kálvinista lelkészt kíván indítani a közelgő választásokon. MIÉP-es nyilatkozatok szerint biztosak abban, hogy ha döntésre kerül sor, mindegyik jelöltjük a pártot választja egyházi hivatása helyett.
Gábor György vallástörténész, filozófus a Heteknek elmondta: "A leggyakrabban az ügy politikai tarthatatlanságát hangsúlyozzák, noha ennél sokkal nagyobb botrány, hogy az antiszemita gyűlöletbeszéd a kereszténység alapjait bontja le. Az egyházak nagyot tévednek, és sanda politikai érdekeket szolgálnak ki, amikor azt deklarálják, hogy például az antiszemitizmus kérdésében az ő dolguk a csöndben maradás. Pontosan ilyenkor kellene megvédeniük saját gyökereiket és hangosan tiltakozni "– állítja a filozófus, aki szerint ez a folyamat a kereszténység visszapogányosítása. Az eseményeket figyelve úgy véli: miközben a zsinat igyekszik magáról lerúgni a politikát, éppen a politika érdekeinek rendeli alá a saját szent, teológiai érdekeit.
A belső hangulatot jól mutatja, hogy a zsinati procedúrák alatt két dunamelléki református lelkész is megkockáztatta idősebb Hegedűs Lóránt püspök, valamint MIÉP-es kötődéseinek bírálatát, aminek következtében hatvan napra felfüggesztették őket lelkészi munkájukból.
Egy neve elhallgatását kérő, friss diplomás református teológus elmondta lapunknak, hogy "szellemi szinten" már évekkel ezelőtt lezajlott egyházában a szakadás, miután az idősebb Hegedűst nem választották újra zsinati elnöknek. "Azóta a tiszántúliak bojkottálják a dunamellékieket és fordítva, úgyhogy az is kész csoda, hogy össze tud ülni a zsinat. A mostani vezetés MIÉP-ellenes hangulata pedig elsősorban nem a párt, hanem a Hegedűs család elutasításáról szól" – állítja a
teológus, azt is elárulva, hogy a MIÉP-közeli püspök nem egyszer fenyegetőzött "kormányzati befolyásával" és az állami támogatások mesterséges visszatartásával.
Híresek és hírhedtek
2001. 12. 07. (V/49)
