Ladányi János szociológus arról számolt be, hogy a romák választói kedve majdnem azonos az átlagnépességnél mértekkel, ezért szerinte elsődleges nemzeti igény, hogy a romák elmenjenek szavazni – ehhez képest másodlagos, hogy kire. Ezen belül az alacsonyabb státusú, iskolázatlanabb roma népesség körében a választói hajlandóság az előzetesen feltételezettel szemben nem alacsonyabb, hanem valamivel még magasabb is, mint a magasabb státusú, nem szegregált lakóhelyen élő roma népesség körében (56 kontra 53 százalék). Sőt adataik alapján a romák választási hajlandósága azonos vagy csekély mértékben magasabb, mint a hasonlóan szegény, de nem roma népességé.
A közvélemény-kutatási adatok alapján elmondható, hogy a szegény népesség körében az MSZP egyedül és az SZDSZ-szel együtt is igen jelentős hátrányban van a Fidesz-MPP-vel, illetve egy esetleges jobboldali koalícióval szemben, amelyben akár a MIÉP is szerepelhet. A baloldal csekély fölénye az önmagát romának valló, alacsony státusú, szegény népességcsoportban mutatható ki egyedül.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, polgárjogi aktivista sajtótájékoztatón jelentette be, hogy demokráciafejlesztő programot indítanak, amely során az elkövetkezendő egy évben mozgósítani kívánják a szegény és cigány szavazókat a választásokban való aktív részvételre.
2001. 10. 12. (V/41)
