A történet még kora tavaszszal indult, mikor is a Dunaferr Rt. közgyűlése leváltotta az 1992-ben kinevezett elnök-vezérigazgatót, és helyébe a miniszterelnök javaslatára Tóth Lászlót választották meg. Az új vezetőség rövidesen az addigi legnagyobb dolomit szállító Mészkő és Dolomit Kft. helyett Orbán miniszterelnök édesapjának cégét, a Dolomit Kft-t bízta meg a további beszállításokkal. Az érdekeltek azóta ennek a tranzakciónak a körülményeit magyarázzák folyamatosan, így a miniszterelnök, és a legutóbbi napokig a miniszterelnök édesapja is. A Mészkő és Dolomit Kft. Zarándok Károly vezetésével 120 ezer tonna dolomitőrlemény szállításától esett el, miután a Dunaferr új igazgatósága a miniszterelnök édesapját hozta előnyösebb helyzetbe. Azóta azonban, talán a sajtó nyomására, újra szállíthat a Dunai Vasm?be az események miatt idegösszeroppanást kapott vállalkozó.
Az ügyet tovább bonyolítják az állami autópálya-építések körüli hercehurcák. Történt ugyanis, hogy a miniszterelnök nyomatékosan felhívta édesapja figyelmét, hogy politikai vonzata is lehet, ha a családi vállalkozás részt vesz azok építésében. Először úgy tűnt, használt az intő szó, hiszen közvetlenül az Orbán család egyik cége sem érdekelt az autópályák építésében. Később azonban kiderült, hogy Orbán Győző egyik vállalatának igazgatója nyerte el a munkát. Az ellenzék szerint ebben az az érdekes, hogy nem volt megpályáztatva az autópályához való kőszállítás, hanem úgynevezett meghívásos rendszer alapján döntöttek a beszállító személyéről. Mindezek miatt gondolta úgy Bauer Tamás, az SZDSZ képviselője, hogy a miniszterelnök csak a nyilvánosság előtt tisztázhatja magát, és mivel ezt nem tette meg, ezért javasolták a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.
– Szokatlan indítványt tett az SZDSZ és az MSZP azzal, hogy a nyári uborkaszezonban hívják össze a parlamentet ennek az ügynek a kivizsgálására. Áder János elnök úr erre még nem reagált. Ön szerint mi az oka ennek a késleltetésnek, illetve lesz-e ebből valami? - kérdeztük Bauer Tamást.
– Nem tudom. Pénteken küld-tük el, hétfőn ezt kézhez vette, most van csütörtök. Két dolog lehetséges. Elvileg keddre összehívja a parlamentet, és ezt pénteken vagy szombaton közli, hogy minél kevesebb képviselő legyen itt, mert hétfő óta ezt kedden vagy szerdán már illett volna közölni. Így el lehet érni, hogy jelen van 50 ember, és az Országgyűlés határozatképtelen, mindenki mehet haza.
– Alkotmányos magyarázata nem lehet?
– Ez nagyon meglepne.
– Nem tartja elképzelhetőnek, hogy a miniszterelnök édesapjának teljesen törvényesen működő vállalkozásai vannak?
– Szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem Orbán Győző cégeiről van szó. Ahhoz, hogy Orbán Győzőnek van egy kőbányászati cége, nekünk nincs kommentárunk. Az a kérdés, hogy van-e politikai befolyásolása az állami cégek, állami beruházások egy részének. Az, hogy az autópályák építésekor, vagy a Dunaferr nyersanyag-beszerzésekor felmerül-e politikai befolyásolás. Az, hogy hogyan gazdálkodik, a Dunaferr dolga, az, hogy honnan rendeli a dolomitot, szintén a Dunaferr dolga. Az már politikai kérdés, hogy van-e ebben a hatalomnak szerepe. Annyit tudunk, hogy a Dunaferrnél volt egy vezetőváltás, amit a miniszterelnök kezdeményezett, a vezetőváltást követően pedig változás történt a beszerzésekben. Erre a szereplők különféle dolgokat mondtak. Ha ezt nyomon követte az ember, akkor látta, hogy egymással ellentétes dolgok hangzottak el. Úgy véljük, ez az ügy összefügg a miniszterelnök személyével és szerepével. Miért váltották le a Dunaferr vezetőjét, s ha már leváltották, miért merült fel egyáltalán, hogy megváltoztassák a dolomitbeszerzést? A másik az autópálya. Nincs közbeszerzés, nem tudjuk, nem vagyunk képesek megtudni három éve, hogy miért az kapja a megrendelést, aki kapja, és miért adja tovább a megrendelést. Kik az alvállalkozók? Lehetséges, hogy a dolgoknak semmiféle politikai befolyásolása nincs, csak véletlenek. Ezt nem gúnyolódva mondom. Komolyan mondom, lehetséges, de a látszat nem ez. Ha egy ilyen látszat kialakul, akkor azt az Országgyűlésnek kell megvizsgálni.
– Mire számítanak? Mit tesznek, ha nem fog összejönni? Van jogorvoslati lehetőség ezek után?
– Nincs. Az ellenzék lehetőségei ezzel kimerültek. Egyetlen jogorvoslati lehetőség van, a választások.
– Személy szerint hogyan érez a miniszterelnök úr iránt? Szinte minden parlamenti felszólalását Orbán Viktornak címezte.
– Nézze, az ellenzéknek az a dolga, hogy a kormányt kérdezze, ellenőrizze, bírálja. A miniszterelnök ez alól ki akar bújni, amikor nem jön be a Parlamentbe. Én pedig arra törekszem, hogy ezt ne tudja megtenni, tehát minden harmadik héten felteszem a kérdéseimet. Ebben nincs érzelem. A demokratikus követelményeknek érvényesülniük kell. Ezt akkor is érvényesítjük, amikor a Fidesz van kormányon.
A Fidesz frakcióvezetője, Mátrai Márta másképp vélekedik az ügyről és annak hátteréről. Lapunk kérdésére a politikus elmondta: véleménye szerint jól szervezett politikai támadásról van szó, amelynek egyértelm? kampánycélja van, ezért szajkózza folyamatosan az ellenzék mindig ugyanazokat a vádakat. Némelyek talán úgy gondolják, hogy ez a nyári szünetben jó kampányfogásnak tűnik. Arra a felvetésünkre, hogy miért nem áll ki a miniszterelnök és tisztázza magát, Mátrai Márta azt válaszolta, hogy véleménye szerint ez teljességgel felesleges, hiszen Orbán Viktor többször is megtette már ezt.
2001. 08. 04. (V/31)
