A jelenlegi 54 százalékos támogatottság ugyan még többségi, de figyelmeztető hatással bír, mivel hazánkban volt már 70 százalékos is a helyeslők száma, és még egy fél évvel korábban is 60 százalék feletti volt az EU-csatlakozásra igennel szavazók száma – figyelmeztetett Szent-Iványi István, a Parlament Külügyi Bizottságának elnöke.
Mivel a csatlakozásról végső soron a népszavazás fog dönteni, ezért ezen számadatoknak komolyabb öszszefogásra kell sarkallnia a politikai elitet, hogy konkrét kommunikációs kampányt folytasson a még bizonytalan 31 százalék meggyőzése érdekében. Ez elsősorban kormányfeladat, de mivel alapvető, az egész országot érintő kérdésről van szó, ezért az összefogás, a célzott tényleges tájékoztatás elsőrend? – mondotta a Heteknek Csáki György politológus, unió-szakértő. Mint kifejtette: az ország a csatlakozás folyamatában már olyan fázisba lépett, ahol nem elegendőek a tömegtájékoztatásban az általánosságok. Tudatni kell a pedagógusokkal, a jogászokkal, az orvosokkal, a vállalkozókkal, a mezőgazdaságban dolgozókkal és a fiatalokkal, hogy őket hogyan fogja érinteni a csatlakozás. Tudatosan el kell oszlatni például a félelmeket a vidéki lakosság mezőgazdaságból élő köreiben, akik a magyar lakosság 10 százalékát teszik ki. Bár ez elég nehéz feladat, mivel őket a máról holnapra való megélhetés kérdése érdekli igazán és nem az EU-csatlakozás fennkölt eszméje – nyilatkozta a politológus, aki hangsúlyozta: az ő helyzetük azért is nehéz, mivel a részükre való ígérgetéseknek nincs nagy alapja, hiszen a mezőgazdaság kérdése az EU-n belül is kényes, megoldásra váró kérdés.
Az "EU INDEX" elnevezés? felmérés során megkérdezett 11 kelet-közép-európai tagjelölt országnak az EU-val szemben érzett bizalmáról meglepő adatként szolgál, hogy Románia és Bulgária vezeti a sort, míg Lengyelországban csak 44 százalékos a támogatottság mértéke, a cseheknél és a szlovénoknál 42 százalékos, az észteknél pedig egész elenyésző, 29 százalékos a támogatottság, míg az ellenzők száma majdnem 50 százalékot tesz ki.
Magyarországon a nemmel szavazók táborát a rendszerváltás vesztesei, a MIÉP aktivistái, valamint az alacsonyabb iskolázottságú vidéki lakosság teszi ki – véli Dérer Miklós politológus. A szakember szerint azon országok kormányai számára komoly figyelmeztető hatással bír ez a felmérés, akiknél 50 százalék alatt van a támogatottság mértéke. A lengyelek esetében a 44 százalék adódhat abból, hogy veszélyeztetve érzik hagyományos struktúrájú mezőgazdaságukat, valamint abból, hogy a tömegtájékoztatás, a kommunikáció hátrébb tart, mint Magyarországon.
A "Készen áll-e az ön országa a csatlakozásra?" kérdésre érdekes módon a románok és a bolgárok igennel válaszoltak. Ezt nem szabad megmosolyogni vagy komolytalan dolognak venni – nyilatkozta lapunknak Dérer Miklós –, hiszen ez az adott országok elszántságát, elkötelezettségét bizonyítja, amit előbb-utóbb a tárgyalások során is figyelembe kell venni.
Szent-Iványi István szerint az egész térségben megfigyelhető bizalomcsökkenés viszszavezethető egyfajta kifáradásra, fásultságra, ami a tárgyalások elhúzódásának a következménye. Magyarországon is megfigyelhető ez a tendencia, ami reális veszélyt jelenthet, ha a csatlakozás időpontja tovább húzódik.
Györkös Péter, az EU koordinációs főosztályának ve-
zetője szerint az egész EU-csatlakozási program úgy van megtervezve, hogy kisebb késés – ami maximum egy év – ne vezessen negatív gazdasági következményekhez. Györkös szerint 2002-ig a jogharmonizáció és az intézményi felkészülés van hátra, mivel a gazdaság – de facto – integrálódott már, mivel külkereskedelmünk 70 százaléka már az EU felé irányul.
2001. 07. 28. (V/30)
