A tragédia csütörtök délelőtt, 11 óra előtt néhány perccel történt. Mint azt Tall István, a Magyar Honvédség Légierő Vezérkar főnöke a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a gépek kiképzési feladatukat teljesítették, amikor kettes kötelékben repülve összeütköztek. Az egyik gép azonnal lezuhant, a másik sikeres kényszerleszállást hajtott végre, ám ez a helikopter is jelentősen roncsolódott. A kétfős személyzet mégis életben maradt, őket a Veszprém megyei kórház traumatológiai osztályán jelenleg is ápolják. Bőr- és gerincsérüléseik súlyosak, de nem életveszélyesek. Nem voltak azonban ilyen szerencsések a lezuhant gépben ülők. Nekik esélyük sem volt a túlélésre. Meg nem erősített katonai információk szerint a felrobbant gép pilótafülkéje teljesen a talajba fúródott. A tábornok a helyszínen nem kívánta megnevezni az áldozatokat, akiket a honvédség saját halottainak tekint.
A balesetet követően azonnal megkezdődött a tragédia körülményeinek vizsgálata, s amíg nem bizonyosodik be, hogy nem géphiba áll a háttérben, a MI–24-esek magyarországi repüléseit letiltották. A típus egyébként az egyetlen szovjet helikopter, melyet – bizonyos korszerűsítéssel persze – a NATO is elfogad. A hazánkban 1978-ban rendszerbe állított gépekkel a pilóták szerint jó repülni, ráadásul – dacára a mostani tragédiának – biztonságosak is.
Az esetnek szemtanúja is akadt: egy középiskolás fiú látta a történteket, amit a helyi rádióban el is mondott. A fiú – aki később már látni sem akart újságírót – úgy vélte, oktatórepülés folyhatott, ahol a tanuló – és egyben hátsó – gép a fordulóknál rendre lemaradt és eltávolodott az oktató ívéről. A tanuló a "kanyarok" lemaradásait az egyenesekben igyekezett behozni, s ez lett a veszte. Egy honvédségtől független szakértő is úgy nyilatkozott: a kötelékben repülés egyik legnagyobb rizikója, hogy a gépek összeérhetnek. Ilyenkor a hátsó gép rotorja "lemeszeli" a vezető farokstabilizátorát, melynek következtében a rotorját vesztett helikopter lezuhan, míg a másik – ha szerencséje van – kényszerleszállást hajthat végre. A feltételezésekre természetesen csak a Légügyi Hatóság által lefolytatott vizsgálat befejeztével kaphatunk választ, ám a vezérkar főnöke egy kérdést azonnal tisztázott. Az első hírek ugyanis lőgyakorlatot említettek, s ennélfogva az újságírók azonnal kíváncsiak lettek, felrobbantak-e a rakéták, tűntek-e el lőszerek, fegyverek a katasztrófában? Talla István azonban nemmel válaszolt. A két szerencsétlenül járt helikopter ugyanis olyan optikai berendezéssel volt felszerelve, melyekkel imitálhatók a lövések, így a gépek fegyverzet nélkül szálltak fel. Ez a bejelentés legalább a környezeti károk miatt aggódókat megnyugtathatja, ha az elveszetteket gyászolók fájdalmát nem is enyhíti. (Fröhlich András)
2001. 04. 14. (V/15)
