A per alapja az, hogy a Magyar Fórum 1999. szeptember 30-i számának címlapján
Csurka azt állította: Demszky 1976-ban önként jelentkezett besúgónak.
Demszky Gábor a szerdai tárgyaláson az 1970-es években vele történtekről szólva
elmondta: akkoriban azt feltételezték róla, hogy az 1968-ban összeesküvés miatt elítélt,
majd 1975-ben kivándorolt Pór György magyarországi "rezidense".
A hatóságok úgy vélték, hogy Pór György külföldről szervezi a Magyar Népköztársaság
megdöntését, és egyik "alvezére" Demszky Gábor.
Demszky beszámolója szerint, amikor tudomást szerzett arról, hogy e koholmány miatt
nem jut munkához, útlevélhez, egzisztenciáját pedig ellehetetlenítik, felkereste az
állambiztonsági szerveket és közölte, hogy Pór Györggyel nem tart kapcsolatot, és
semmiféle összeesküvésben nem vett részt.
Ekkor valóban megpróbálták őt beszervezni, ám, mint Demszky hangsúlyozta, ez nem járt
sikerrel. Erről a megbeszélésről azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre iratok.
Demszky Gábor a tárgyaláson bejelentette, hogy az eredetileg 28 millió forintos
kereseti követelését 2,5 millió forintra szállítja le. A főpolgármester jogi képviselője
korábban úgy nyilatkozott, hogy a 28 milliós követelés megegyezik azzal az összeggel,
amelyet Csurka István vett fel 1992-ben egy, a privatizáció és a kárpótlás népszerűsítésére
szánt, ám soha el nem készült tévésorozat forgatókönyvéért.
A mostani tárgyaláson viszont kiderült: a felperes bízik abban, hogy a privatizációs
szervezet által a 28 millió forint visszaperlése érdekében Csurka István ellen indított
polgári eljárás sikerrel jár, és ezért csökkentette kártérítési igényét 2,5
millióra.
Az ügy pikantériája, hogy a Demszkyt ügynökösködéssel megvádoló Csurka – amint
ezt maga is beismerte – a Kádár-rendszerben tényleg a III/III-as ügyosztály besúgója
volt, miközben népszerű drámaíróként az Aczél György nevével fémjelzett "tiltott
– tűrt – támogatott" besorolásban a támogatott művészek kategóriájába
tartozott.
A per jövő év február 28-án folytatódik.
2000. 10. 28. (IV/44)
