Ágasegyházi tűz. Lángra kapott a parázs Fotó: MTI
A főként fenyőkből álló erdő hatalmas területen lángolt, a levegőt az amúgy
is 35 fokos nyári hőségben az égő erdő 55-60 fokra hevítette. Az első feladat az
volt, hogy a mintegy 500 hektárnyi területet körbetárcsázzák, nehogy a tűz tovább
terjedjen a környékbeli erdőkre. Ezt követően tűzoltók irányításával homokkal
igyekeztek lefojtani a lángokat a helyszínre érkező szabadszállási katonák,
valamint önkéntesek, akik a füstöt már távolról látva, szép számmal érkeztek a
helyszínre. Az oltók munkáját tovább nehezítette, hogy a tűzoltókocsik a laza
homoktalajon csak beásni tudták magukat, mivel az égő erdő földúton volt megközelíthető.
A hősies küzdelemben részt vevő erők hajnali négyre szakszóval élve "lefeketítették"
az erdőt. A riasztott egységek a kecskemétiek kivételével viszszatértek állomáshelyükre
abban a reményben, hogy a nehezén már túl vannak. Tévedtek. Hétfőn délelőtt a
feltámadt szél újra begyújtotta az erdőt, ismét 5-ös fokozatú riasztás lépett érvénybe,
s csütörtökig az is maradt.
Geiger János megyei katasztrófavédelmi parancsnok szerint szerencsére emberéletet nem
fenyegetett az erdőtűz, bár az oltás küzdelmében ezt még senki sem tudta biztosan.
Egy lakatlan tanya égett le teljesen, háromhoz pedig egy-egy tűzoltóautót állítottak
a tűz esetleges továbbterjedése esetére. A "legmelegebb" helyzetet akkor élték
át az életmentők, amikor egy budapesti telefonáló hölgy hívta fel arra a tűzoltók
figyelmét, hogy idős édesanyja a veszélyeztetett területen lakik egy tanyán. A nénit
a polgári védelmisek nem találták otthon. Csak később nyugodhattak meg, amikor is
kiderült, hogy az idős hölgy az egyik szomszédnál beszélget. Szerencsén múlt az
is, hogy az irdatlan hőség és füst ellenére egyetlen tűzoltó sem sérült meg
komolyabban.
A tűz keletkezéséről a Hetek megtudta, hogy egy budapesti házaspár okozta, akik a
hosszú hétvégét az erdő belsejében lévő tanyán töltötték. Egy szabadtéri sütés
után vitte tovább a parazsat a szél, amikor azonban észrevették az égő aljnövényzetet,
már késő volt. A 27 éves férfi kocsiba ugrott, és elindult a falu irányába, de a
homokos talajon a kocsi kipördült és fának ütközött. Végül a helyiek segítségével
értesítették a tűzoltókat. A tüzet okozók magukat a rendőrségi kihallgatáson is
természetszerető embereknek vallották, ezért is tragédiaként élték át a történteket.
Fogalmuk sincs, hogyan fogják megtéríteni az okozott kárt: a leégett területnek 17
tulajdonosa van. Gondatlanságukért a fiatal házaspárt akár két évre is elítélheti
a bíróság.
Hajdú-Biharban pedig a puszta lángolt. Június 14-én, szerdán délben kétszázötven
hektárnyi lekaszált, összebálázott, illetve kaszálásra való legelő, valamint ötven
hektárnyi vizes élőterület égett le a Hortobágyi Nemzeti Park Tiszacsege és Balmazújváros
között fekvő, Rókuspusztának nevezett területén. A tűz martaléka lett száz darab
ötmázsás bála is. Az oltás három megye tűzoltóinak került éjszakába nyúló,
megfeszített munkájába.
Lázár Miklós, a debreceni tűzoltóság századosa lapunknak azt nyilatkozta, hogy az
elmúlt hetekben három hasonló esetben történt riasztás a nemzeti park területén,
mivel a rendkívüli hőség és a csapadékhiány miatt már most olyan állapotban van a
puszta, amilyen augusztus végén szokott lenni. Nagy Lajos, a Természetvédelmi és Génmegőrző
Kht. igazgatója szerint biztosra vehető, hogy a madárállomány egy része is
elpusztult. Ám annak megállapítása, hogy valójában hány madárfióka égett el,
aligha lehetséges.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »