Orbán Viktor miniszterelnök, Szabó János miniszter és Fodor Lajos vezérkari főnök
az állománygyűlésen. Aki nem lép egyszerre
Fotó: MTI
"A honvédelmi miniszter meggyőződése, hogy tíz évvel a rendszerváltás után a
haderőben nincsenek olyan tisztek – beleértve a korábban politikai beosztásban
dolgozókat is –, akik jelenlegi feladataik ellátására alkalmatlanok lennének, vagy
nem rendelkeznének megfelelő végzettséggel" – nyilatkozta az újságcikk kapcsán
a honvédelmi tárca szóvivője.
Erdélyi Lajos elmondta: a hadsereg már nem rendelkezik olyan statisztikákkal, amelyek
azt összesítik, hogy hány volt MSZMP-tag katona dolgozik a honvédségnél, mert az
erre vonatkozó adatokat a rendszerváltáskor törölték a személyi adatnyilvántartásból.
Ennek ellentmondani látszik Lányi Zsoltnak, a honvédelmi bizottság kisgazda elnökének
véleménye, aki lapunknak úgy fogalmazott: semmilyen lista készítésére nincsen szükség,
mivel a katonák törzslapján minden erre vonatkozó adat fellelhető.
Simicskó István, a bizottság fideszes alelnöke szerint pedig tíz évvel a rendszerváltás
után már nem kellene ilyen kérdésekkel foglalkozni, már csak azért sem, mert a létszámcsökkentés
pusztán szakmai alapokon fog történni.
A listázással kapcsolatban egy lapunknak nyilatkozó tiszt elmondta: magasabb katonai körökben
azt tartják, hogy a felmérésre egy, a NATO-n belüli presztízscsata miatt volt szükség.
A tisztek szerint hazánknak a NATO déli szárnyához való felvételével presztízsveszteséget
szenvedő északi szárnyparancsnok, Németország helyezett nyomást a Magyar Honvédségre,
mondván: az egykori NDK-s politikai tisztek eltávolításához hasonlóan a magyaroknak
is meg kell tisztulniuk. A Heteknek nyilatkozó tiszt szerint egyébként, ha a honvédség
tényleg meg akarna szabadulni azoktól, akiknek az elmúlt rendszerben köze volt a párthoz,
akkor csak a 35 éven aluli katonák maradnának.
Katonai szakértők és politikusok is egyetértenek abban, hogy a haderő-átalakítás végcélja
egy, a jelenleginél kisebb, felkészültebb, jobban finanszírozható professzionális
hadsereg. A Magyar Honvédség jelenlegi állapota – egy lapunknak nyilatkozó katonai
szakértő szerint – ugyanis leginkább egy romokban álló házhoz hasonló. A
rendszerváltás óta több reformon is átesett honvédség ahelyett hogy javult volna,
szakértők szerint kritikus állapotba jutott.
Nem véletlen, hogy ma Magyarországon minden politikai irányzatnak van elképzelése a
haderőreformot illetően. Az már más kérdés, hogy ezek az elképzelések sokszor még
köszönőviszonyban sincsenek egymással. A sorkatonai szolgálatot "emberképzésnek"
nevező Orbán Viktor miniszterelnök szerint például "aki nem politikai kampányokat
folytat, hanem higgadtan és nyugodtan oszt, szoroz, számol, és végiggondolja a következményeket,
az jól tudja, Magyarország ma nincs abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra
lemondjon a sorkatonai szolgálat intézményéről."
Az SZDSZ ellenben azon az állásponton van, hogy "a hadsereg kényszersorozott katonákból
álló része valódi katonai feladatokat már nem lát el. Aki higgadtan oszt és szoroz,
az tudja, hogy nincs valódi haderőreform a hivatásos hadseregre való átállás nélkül."
Orbán Viktor minap a Magyar Honvédség vezetői értekezletén 2001. január 1-jei határidőt
szabott a 61 ezer fős hadsereg 15 ezer fővel való létszámcsökkentésére, illetve
szerkezeti átalakítására. Fodor Lajos vezérkari főnök az értekezlet szünetében
újságíróknak elmondta: tulajdonképpen nincs olyan csapata a Magyar Honvédségnek,
amelyet valamilyen formában ne érintene a haderőreform. Ezeket az információkat a jövő
héttől folyamatosan közlik az alakulatokkal.
Erdélyi Lajos, a honvédelmi tárca szóvivője a Heteknek nyilatkozva kifejtette: a sok
problémát felvető létszámleépítés jelentős része a vezérkar "karcsúsítását"
szolgálja majd, mivel az a már eddig is többször csökkentett állományhoz képest túl
nagy. A szóvivő szerint biztosan lesznek olyan katonák, akiknél az elbocsátás következtében
egzisztenciális nehézségek merülnek fel. Ennek kezelésére a tárca külön
tervezetet dolgozott ki.
Borka István őrnagy, a Honvéd Szakszervezet alelnöke szerint az ezekkel az ügyekkel a
haderőn belül foglalkozó humán szolgálat felé a katonák között nem feltétlen a
bizalom. Mint mondja: az, hogy a végkielégítésre számíthatnak az elbocsátottak, nem
különleges segítség, hanem törvényben biztosított jog. Az őrnagy szerint továbbá
az olyan megoldások kapcsán, mint az átképzések, vagy a fegyveres testületekhez való
esetleges áthelyezés, nem sok konrétum látott napvilágot. Ezentúl akiket döntés elé
állítanak, hogy elhagyják-e a honvédséget, vagy esetleg egy másik alakulathoz távoznak,
azoknak ebben az évben kell dönteniük, ráadásul úgy, hogy a humán szolgálat sok
esetben még az elhelyezésről sem tud gondoskodni a katonák számára. Az alelnök
szerint mindezek után nem véletlen, hogy az ezekben a körökben nemigen jellemző félelem
sok helyütt úrrá lett a katonákon az esetleges elbocsátások hallatán. Egy megszüntetendő
alakulat tagjai például még név nélkül sem mertek nyilatkozni lapunknak, hiszen még
nem biztos, ki megy és ki marad. Az azonban biztos: tartanak a jövőtől.
2000. 04. 01. (IV/14)
