Mint arról a sajtó korábban beszámolt, Schlecht Csaba 1995. július 25-én, egy nap
leforgása alatt tizennégy – összességében több mint százmillió forintos köztartozással
rendelkező – úgynevezett "Fidesz-közeli" céget adott el egy magát Kaya Ibrahimként
igazoló személynek.
A BRFK másfél éve kezdett el nyomozni a fantomcégek ügyében. A Mahir Rt. egyik
jelenlegi vezetői posztját betöltő Schlecht Csaba korábbi információk szerint
kihallgatásakor nem emlékezett az eladás körülményeire. Kaya Ibrahim az ügy Népszabadságban
történt kipattanása után egy török televíziótársaságnak úgy nyilatkozott: nem
vett cégeket Magyarországon.
A német hatóságok magyar jogsegély-megkeresésre hallgatták ki a török férfit. A
Legfőbb Ügyészség ez év nyaráig meghosszabbította a nyomozást. A fantomizálódott
társaságok jelentős köztartozásokat hagytak hátra; csak a Századvég Kft., amit később
Centrum Kft.-re kereszteltek át, több mint százmillió forint adó- és tb-tartozással
"tűnt el".
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2000. 04. 08. (IV/15)
