Szabó László Zsolt, az MTV újonnan megválasztott ügyvezető elnöke jelentős
személyi változtatásokat tervez az intézmény megújítása érdekében.
Értesülések szerint a hírigazgatói posztot az "első magyar show-woman" Szenes
Andreának szánja, aki a kormányhoz lojális Feledy Pétert váltaná fel.
Televíziós berkekben rossz viccnek minősítették az ötletet, a lapunknak nyilatkozó
Molnár Péter médiajogász pedig emlékeztetett arra, hogy a Cégbíróság első fokú
ítéletében törvénytelennek minősítette a kizárólag kormánypárti tagokból
álló tévékuratórium megalakítását, ezért a kuratórium által kinevezett
ügyvezető elnök legitimitása is vitatható. Molnár szerint "senki nem érti, mi
történik, csak azt lehet érzékelni, hogy őrületes káosz van, a műsorkészítés
racionalizálására viszont egyetlen lépés sem történt".
Rózsa Péter, televíziós szerkesztő lapunknak elmondta: a kereskedelmi csatornák
elindulásakor szakmai körökben úgy vélték, nincs értelme továbbra is a Magyar
Televízión ülni és politikai ütőkártyaként használni, de kiderült, ez nem így
van. Rózsa szerint a most folyó "szemfényvesztés-sorozat" arra szolgál, hogy
eltakarja a valódi szándékot, azt, hogy "ebben a mocsárban mindenki megtalálja a
maga számítását".
Sükösd Miklós szociológus, a Közép-Európa Egyetem tanára a Hetek kérdésére
elmondta: "A médiatörvény betűjével és szellemével is ellentétes az, hogy nincs
teljes kuratórium. A Televízió anyagi romlásáért a kormányzat felel; addig nem
lehet rendet csinálni sem pénzügyi sem szakmai szempontból, ameddig nincs felelős
vezető az intézmény élén." Sükösd szerint a kormánypártok egyoldalú
kormánydominanciát akarnak, ezért nem segítették elő legitim kuratórium
felállítását. A legnagyobb probléma az, hogy a Televízió csődközeli állapota az
adófizetők pénztárcáját terheli, melyre viszont gyakori válasz: a rossz
médiatörvény nem biztosít kellő fedezetet a Televízió működéséhez. A
szociológus szerint ez az érvelés nem korrekt, hiszen ugyanennek a médiatörvénynek
az alapján a Duna Televízió és a Magyar Rádió jól működik.
A szociológus kormánydominanciáról tett véleményét erősíti meg az Országos
Rádió és Televízió Testület legfrissebb felmérése, mely szerint a kormányzati
oldal képviselői márciusban 79 százalékban, míg az ellenzék reprezentánsai 19
százalékban jutottak szereplési lehetőséghez közszolgálati hír- és
magazinműsorokban. Az etalonnak tekintett BBC etikai kódexében e tekintetben az
olvasható, hogy a politikusok szerepeltetésének arányát az aktuális parlamenti
erőviszonyokhoz kell igazítani.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »