1998. 10. 23.
Sükösd Miklós, a Közép-Európai Egyetem politikatudományi tanszékének oktatója
lapunk az önkormányzati választásokra vonatkozó kérdésére a fővárosnak az országtól
való különbözőségére hívta fel a figyelmet, hiszen Budapesten egy nagyon erőteljes
balközép-dominancia alakult ki. A megyei közgyűlési választásokon azonban enyhe
kormánykoalíciós túlsúly jellemző. Harmadik területként a megyei jogú városok
eredményét értékelve a következőket mondta Sükösd: kiegyenlített a paletta, 40–40
százalék a mai kormánykoalíció (Fidesz–FKgP–MDF) és az előző kormánykoalíció
(MSZP– SZDSZ) aránya. A parlamenten kívüli pártok, szervezetek szavazati aránya
18%. Végezetül: a legpepitább képet az ország térképén a nagyvárosok eredményei
mutatják a polgármestereket illetően. Ezért van az, hogy a pártok annyiféle módon
értékelhették a mostani választást – emelte ki Sükösd Miklós.
Mint mondta: a teljes szavazattömeg figyelembe vételéről szólva enyhe ellenzéki
dominanciáról lehet beszélni. Az ország mégis kiegyensúlyozott, hisz a magyar választási
rendszer mindig nagyon kedvez, szinte felnagyítja a győztest a parlamenti képviseleti
arányokban a meggyőző túlsúly érdekében, hogy a mindenkori kormányzat tudja támogatni
a törvénykezést. Mindezeket összegezve: az inga – nagyon finoman ugyan – de
visszafelé billent.
Csizmadia Ervin, az MTA Politikatudományi Intézetének kutatója a két tábor –
ellenzék és kormánykoalíció – egyensúlyba kerülését hangsúlyozta lapunknak. A
magyar választók nem adtak felhatalmazást arra, hogy a kormány és az önkormányzatok
teljes mértékben egyszínűekké váljanak és kormánypártiak legyenek. Igaz, hogy arról
sincs szó – mint ahogyan a két korábbi önkormányzati választás után történt
–, hogy ellenkező színezetűekké váltak volna az önkormányzatok – mondta a neves
politológus.
Csizmadia úgy véli: az egyes helyeken a polgármesteri tisztségben bekövetkezett változások
egyik fő oka a komoly viharokat kavaró helyi – korrupciógyanús és egyéb – ügyek.
Ezek mellett leginkább a városok lélekszáma alapján lehet bizonyos következtetéseket
levonni. A tízezer fő alatti kisebb településeken főként a független jelöltek törtek
előre, és a Fidesz ért el eredményeket. A tízezer fő fölötti városokban már
megoszlik a kép, egyre inkább a pártok jelenléte dominál. Sok helyen megmaradt az
MSZP befolyása. Budapesen az SZDSZ szempontjából nagyon komoly tétje volt a választásoknak,
hiszen itt már a párt túlélése volt a tét. A budapesti eredmény által viszont újabb
esélyt kapott az SZDSZ arra, hogy sorait rendezve középpártként további tényezője
maradjon a magyar politikának.
Nehéz megítélni, hogy az eddigi kormányzati munka milyen hatással volt a választásokra.
A függetlenek sikere sem arról szól, hogy a civil társadalom hirtelen feltámadt,
megerősödött és alternatívát kínál, miközben legyőzték a pártok jelöltjeit.
Fontos szempont, hogy a pártok egy meghatározott településnagyság felett tudnak csak
befolyást gyakorolni. Egy kis településen mindenki ismer mindenkit, és lehetséges,
hogy a párthoz való tartozás éppenséggel bélyeg vagy hátrány. Egy nagyvárosban
viszont óhatatlanul gyengébbek a személyközi kapcsolatok. Az országban továbbra is
meghatározó a pártpolitika, míg a független jelöltek szerepe ott jelentős, ahol a pártpolitika
nem tud befolyást gyakorolni.
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.